Belegondoltál már, milyen lenne, ha az ellenséges falakon belül mozogva próbálnád végrehajtani hazád megmentése céljából küldetéseidet? Kikerülve a fényeket, hogy észre ne vegyenek. Elérsz egy szűk, sötét folyosóhoz. Egy őr épp most sétált el melletted. Vajon észrevett? Meghallotta a szuszogásomat? Mit tegyek? Egyszerűen lopakodjak el mellette? Vagy öljem meg? Nos, légy üdvözölve az NSA-nél.
A történet 2004-ben játszódik. Főhősünk, Sam Fisher, az NSA (Nemzetbiztonsági Hivatal) egyik különleges ügynöke, akit a Third Echelon (Harmadik Harcvonal) aktivált újra. A helyzet elég komolyra fordult. Amikor Grúziában két CIA ügynököt elfogtak, Fishernek kell visszahoznia az ügynököket, és felfedni a terroristaakciónak vélt esetet. Az NSA szerint az akció a grúz elnök, Kombayn Nikoladze körül szerveződik, aki egy információs krízist indít el Amerikában. Sam feladata az, hogy megoldja a krízishelyzetet és megtalálja Nikoladze-t. Persze ezalatt sok küldetést kell még megoldanunk. Összesen kilenc küldetést kell végrehajtanunk. Aki azt gondolná, hogy ez elég csekély, azt meg kell nyugtatnom, hogy a pályák kellően hosszúak és összetettek ahhoz, hogy csak úgy simán átfuthassunk rajtuk.
Nos, a fő feladatunk a játékban általában gépek meghackelése, túszejtés, egy delikvens személy elfogása, beszélgetések lehallgatása és információszerzés lesz. Ezek végrehajtása több módon is megoldható. Meglehet a klasszikus futok és lövök módszerrel is csinálni, de az ilyen gondolkodású ember nem fogja 2 percnél tovább húzni. A játék alapvetően a lopakodásra épít. Sam tudása egészen sokoldalú. Felcsimpaszkodhatunk csövekre, peremeken mászhatunk, leereszkedhetünk kötélen, terpeszben megállhatunk 2 vékony fal között, a falról elrugaszkodva nagyobb peremekre ugorhatunk és a falhoz simulva pedig szinte észrevehetetlenül közlekedhetünk. Mindezek mellet a legnagyobb szerepet mégis a sötétség játssza. Ez a meghatározó motívuma a játéknak. Ebből következtethető, hogy az izzók nagy része szétlőhető, saját hasznunkra fordítva így a vak sötétséget.
Felszerelésünk elég csekély, de olyan profi eszközöket kapunk, amelyekkel tökéletes taktikát dolgozhatunk ki. A zárt ajtók feltörésére a tolvajkulcs és a zárgyújtó lesz segítségünkre, viszont utóbbi korlátozott darabszámban kapható. 2 fő fegyverünk egy hangtompított pisztoly és egy gépfegyver lesz. A gépfegyver elég sokoldalú, több kiegészítőt szerelhetünk rá. Lőhetünk vele gumilövedéket, sokkolót, taktikai kamerát és utóbbinak egy mérges gázzal felszerelt változatát is, melyet mi magunk bocsáthatunk ki a megfelelő pillanatban. Elengedhetetlen kellék az elsősegélycsomag és néha gránátot is kapunk, ebből találkozhatunk a klasszikus repeszgránáttal és a taktikai gáz illetve vakítógránáttal. A robbanószerek egyik különleges darabja a faliakna. Jellegzetes csipogásáról felismerhető, ezek mellett csak nagyon óvatosan szabad elhaladni, illetve leszerelhetőek, ha a megfelelő pillanatban nyúlunk hozzájuk. Természetesen ellenfeleinket nem csak fegyverekkel végezhetjük ki, hanem le is üthetjük őket könyökkel, bár ez nem ajánlatos, mivel egy jól felfegyverzett katona 2-3 ütéstől esik csak össze. Ennyi idő alatt ólomkatonát csinálnak belőlünk. Aki szereti a kockázatokat, az csak simán ellopakodik mellettük, de a legkézenfekvőbb mégis a hátulról elkapás módszer lesz, amit néha muszáj lesz alkalmaznunk, még ha nem is szeretnénk. (pl: retinaolvasóval védett ajtók kinyitásánál, számítógépkód megadásához, stb…) Legjobb barátunk a hő és éjjellátó üzemmóddal felszerelt szemüvegünk lesz. Előbbi még arra is képes, hogy a számzárakkal felszerelt ajtókon kimutatja az ujjlenyomatokat, így gyilkolászás és vallatgatás nélkül is bejuthatunk egy adott helyre.
A grafika nagyon szép. A látványvilágért az Unreal Engine 2-es változatának tartozunk hálával. Szépek a karakterek kidolgozottsága, a fény és árnyék elemek iszonyatosan szépen jelennek meg és nagyon okosan alkalmazták őket a készítők. A zene is plusz pontot érdemel, viszont a játék vége felé viszont hallhatjuk majd a már felcsendült dallamokat, emiatt szomorú voltam kicsit. A szinkronhangok nagyon el lettek találva. Fisher hangja nagyon jó választás volt és illik is a stílusához. Persze a többi szereplő, az ellenségek hangja is tökéletes és a hangeffekteket sem szabad lebecsülni. Profi munka. Na ez az, amit a mesterséges intelligenciára már nem mondanék. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy sík hülye. Ez nem így van. Az ellenségek kikövetkeztetnek, összedolgoznak, riasztják egymást. De nagyon könnyen csőbe lehet őket húzni. Sokszor nem reagálnak a pisztolylövésre még akkor sem, ha 2 méteren belül vannak. És azért nem nagyon hiszem el, hogy egy lövésnyomot csak úgy ni teljesen nyugodtan napestig el tudnak nézni. Én biztos, hogy egyből beszarnék és őrülten kezdenék rohangálni, keresve a nyom forrását. Néha azt nem veszik észre, hogy előttük fél centire fekszik a halott társuk, de nem egyszer előfordult, hogy a vak sötétbe egy adott ponton áthaladva máris tudták, hogy ott vagyok. Mint ha egy csík lett volna ott meghúzva, hogy na ha ott te átmész, akkor mi trappista sajttá fogunk téged lőni. Nem igazán említettem meg még eddig egy cikkemben sem, de a pályák felépítése zseniális. Mindig van több út is a célunk eléréséhez. Platformok, melyekre fölkapaszkodhatunk, drótok, melyeken átcsúszhatunk, csatornák, melyeken felmászhatunk. Igazán ötletes. Egyébként a helyszínek is nagyon változatosan. Megfordulunk majd egy rendőrkapitányságon, a Kínai nagykövetségen, a CIA központjában, egy olajfúrótornyon és az Orosz Elnöki palotában is. A fegyverek pontosságával kicsit meggyült a bajom. Míg a kispisztollyal szinte lehetetlen volt 3 lövéssel lelőni egy izzót, addig az SC-20-al (a gépfegyver) szinte első lövésre eltaláltam az izzót. Hogy a való életben hogy működhet nem igazán tapasztaltam még meg, de szerintem ennek pont ellentétesen kellene lennie.
A Splinter Cell remek játék azoknak, akik otthon vannak a lopakodós műfajban. Nagyon sokoldalú a játék, bár kétség kívül lett volna még mit javítani rajta. Sok kellemes órát nyújt annak, aki elkötelezi magát a végigjátszására. Egy misét megér.
9.0/10
Utolsó kommentek