A kissé unalmasnak tűnő minden heti posztjaimat úgy gondoltam, ma egy kis különlegességgel dobom fel. Eme számomra különleges napon még ha nem is más témát, de egy kissé eltérő stílust választottam. 3 olyan klasszikus Nintendo játékról írok, amelyek az én életemben meghatározó szerepet játszottak. A pontértéket ebben az esetben 5-re csökkentem. Vágjunk hát bele.
Nem igazán tudtam, mivel kezdjek, így nem állítottam fel fontossági sorrendet, csak véletlen szerűen válogatok, ahogy beugranak a játékok. Az első alanyom a Lode Runner nevű játék. 1983-as alkotásról beszélünk, ahol egy kis bányászkaraktert irányítva kell felvennünk a pályán fellelhető összes aranykupacot. A feladatunkat nehezítik a Bomberman-ből ismerős ellenséges figurák, akik nem csak hogy megölhetnek minket, de fel is kapkodhatják előlünk ezeket az aranykupacokat. Csodafegyverünk egy fúró, amivel a földet fúrhatjuk ki magunk mellett. Ezzel csapdába ejthetjük üldözőinket és így vehetjük vissza tőlük az általuk elkobzott aranykupacokat is. Bár nagyon óvatosnak kell lennünk, mivel ha a saját magunk vermébe esünk bele, akkor kezdhetjük elölről a pályát. A pálya több elemből épült fel. Az egyszerű fúrható földtől kezdve létrák, csövek és láthatatlan falak állták utunkat, ezzel nehezítve meg a pályákat. Az 50 előre megtervezett pályán kívül módunkban állt egy szerkesztőben saját pályákat is létrehozni, ezzel adtak lehetőséget a játékosok kreativitásának kibontakozására. (4/5)
Úgy gondolom, hogy a Super Mario után az egyik legkedveltebb és legismertebb játék a Battle City volt NES-en. Mármint az én véleményem szerint. A fiúk egyik dédelgetett vágyát valósította meg a játék. Hatalmas tankokkal epikus tankcsatákat vívni? Ki az ördög ne akart volna egy ilyen játékkal óra hosszákat játszani? Szóval a recept nem valami bonyolult. A pályán fellelhető 15 (ha jól emlékszem) ellenséges tankot kell likvidálnunk, közben figyelnünk a bázis épségére. (általunk ez csak egyszerűen „A Sas” nevet kapta). A csatát különböző Power up-ok tarkítják. Tankunkat képesek vagyunk fejleszteni csillagokkal, melyek így nagyobbak, erősebbek, mellesleg képesek gyorsabban tüzelni és a nagyobb tankokkal is könnyebben elbánhatunk így. Emellett megállíthatjuk őket, a bázisunkat az ellenség által áttörhetetlen anyaggal vehetjük körbe egy bizonyos ideig, felrobbanthatjuk a pályán levő összes ellenfelet és hasonló segítő elemek állnak rendelkezésünkre. Összesen 50 pálya áll rendelkezésünkre a játékban, emellett helyet kapott egy kétjátékos mód és egy pályaszerkesztő is. (5/5)
Egy buta Japán játékkal folytatom a sort, ez a sokak által szerintem nem ismert The Legend of Kage címet viseli. A történet szerint valami butyuta hercegnőt elraboltak a csúnya, gonosz kék és piros hacukában rohangáló Ninja bácsik, és mi kaptuk azt a nemes feladatot, hogy kiszabadíthatjuk. A játék 4 pályán keresztül csak arról szól, hogy megyünk előrefele egy erdőben, csatornában, ismét valami csatornaszerűségben és végül a palotában, míg ki nem mentjük a hercegnőt. A szopatás csak annyi, hogy ezt a nemes küldetést négyszer kell végrehajtanunk, mire vége a játéknak. Kalandjaink során gyűjtögethetünk fura kis jósló gömbökre hasonlító figurákat, amelyekkel erősebbek lehetünk, illetve egy repülő „televízió” (vagy mi a franc akar az lenni, én 15 éve nem bírok rájönni), amellyel egy plusz életet kaphatunk. De nem csak a ninják az egyetlen veszélyforrások felénk nézve, ki kell védenünk a shurikenjüket is, és emellett még tűzoltócsapra, vagy kukára hasonlító lények is ránktámadnak, amelyek tüzes csuláját ki sem tudjuk védeni. A kardunkat használva kivédhetjük a shurikeneket és persze mi is használhatjuk az eszközt. Baromi unalmas játék, de izgalmassá teszi a fokozatosan növekedő nehézségi szint. És ennyi. Nem tudom miért, valahogy mindig is tetszett ez a játék, habár egy baromi nagy gagyiság az egész. (3/5)
Mára ennyit terveztem. Remélem tetszett ez a kis kitérő. Előreláthatólag még több ilyen jellegű cikket tervezek, bár gondolom ez már magából a címből is elég egyértelműen ki lehetett következtetni. Ne csüggedjetek, ha netán olyan címről írtam, amit nem ismertetek, legközelebb az inkább ismert játékok közül fogok válogatni.
Utolsó kommentek