Ahogyan az megfigyelhető, nem csak a stratégiai játékokról szóló cikkekből szenved hiányt az oldal, de jórészt a sportjátékokat is kerülöm, ahogyan csak tudom. Ennek több oka is van. Nem igazán vagyok valami hűdenagy sportegyéniség és mindig is úgy tartottam, hogy az Electronic Arts évenként jelentkező sportjátékai (FIFA, NHL, NFL, NBA sorozat) nem igazán nyújt újdonságot, minden évben csak épp valamit hozzácsap az előzőhöz és AAA kategóriás játékként, az ahhoz tartozó áron eladja. A magam részéről én ezt teljes mértékben elítélem. Habár játszottam valamennyit a FIFA 2002, 2003-as részével is, számomra csak egy olyan alkotása van az EA Sportrészlegének, amely hosszú időkig letud kötni, ez pedig az NHL 2002.
Ez a rész is nagy valószínűséggel ugyan arra a kaptafára megy, mint amelyikre az előző részek is épültek. Mit kapunk a játékban? Nos indíthatunk saját szezont, sima meccset vagy akár bajnokságot is. Megszabhatjuk a résztvevő csapatok számát, a meccsek hosszúságát és még saját nevet is adhatunk a szezonnak. A fontosabb edzői beállításokat is is megszabhatjuk, mint például ki hol álljon, a cserepadosokat felhozhatjuk, a naptárba is belekukkanthatunk hogy tudjuk, mikor lesz a következő meccsünk és még rengeteg beállítást végezhetünk a csapatunkkal. Aki Fifázik, annak ez biztos nem újdonság. Kreálhatunk magunknak saját játékost is, melyek arcát és testi, fizikai tulajdonságait saját szájízünk szerint alakítgathatjuk, ezáltal létrehozhatunk magunknak egy álomcsapatot is. A meccsek közben végrehajtott bravúrokért feloldhatunk úgynevezett NHL kártyákat is, amelyek nem másak, mint képek jégkorongozókról. Hogy ennek mi értelme volt, azt én magam sem tudom, ezt én egy régimódi achievement rendszernek tudnám felfogni.
A játékmenet egyébként meglepően jó. Talán néha kissé arcade is, bár ez lehet a mesterséges intelligencia kezdő fokozata miatt is. Mit értek ezalatt? Nagyon könnyű kicselezni a játékosokat, jól lehet mozogni a labdával és szépeket lehet csavarni. Egy meccs alatt akár 15-20 gólt is simán lehet nekik verni, így nem árt meg senkinek sem, ha nem ezen a fokozaton kezdi el a játékot. A meccseket a verekedések dobják fel igazán. Ha játékosunk összetűzésbe keveredik az ellenfél egy másik játékosával, akkor könnyen egy mini Mortal Kombat harcban találhatjuk magunkat. Persze senki ne számítson nagy cifrára, csak sima püfölés van addig, amíg valakinek az életcsíkja el nem tűnik.
A grafikával nincs semmi gond sem. A játékosok jól ki lettek modellezve, összegségében miden remekül néz ki, habár az kissé zavaró tud lenni, hogy a közönség csak egy darab mozgó kartonbábú, amely igazán a bejátszásoknál látszik. Észrevételem szerint a játékosok arcának lemodellezésére nagyobb gondot fordítottak, mint a FIFA 2002 esetében. A hivatalos zenelistában csak csekély számú dallam lelhető fel, ezek viszont elég jók, az én ízlésemnek bejöttek. A hangok terén is elég igényes a játék, sajnos elég gyakran képes belefutni abba a hibába a játék, hogy a kommentálást elfelejti bejátszani, vagy a gólt jelző sípszót. Ez nem zavaró, de az igényes játékosok kedvét biztosan le fogja rombolni egy minimálisan.
Az NHL 2002 egy nagyon kellemes játék. Belejönni igazán nem nehéz, nagyon le tudja kötni az embert, főleg, ha egymás ellen, illetve csapatban nyomja az ember több barátjával. Sajnos hosszútávon nem tud érdeklődést kelteni a játékos iránt, így hamar meg lehet unni a játékot, de ettől eltekintve gyors nekifutásként egy kisebb szezont simán megéri lenyomni vele. Akinek megadatik az alkalom, hogy játszhasson vele, egy próbát nyugodtan tegyen vele.
8.5/10
Utolsó kommentek