2001-ben a Remedy bankot robbantott a Max Payne nevű akciójátékával. A játékot gyönyörű grafika és a mára sok játék által felhasznált időlassítás effektus jellemezte, amellyel rendkívül könnyedén tehettük el láb alól a rosszfiúkat. 2003-ben megérkezett a második rész, amely tovább emelte a színvonalat, minden téren. Aztán a Remedy-ss rácok úgy döntöttek, hogy elhatárolódnak a címtől és más irányba indulnak el (Alan Wake), így a harmadik rész elkészítése a Rockstar Games vállát nyomta, akik idén májusban el is hozták Max Payne vandonat új kalandjait.
Néhány évvel a második rész után járunk. Max, az ex-zsaru olyan szinten lecsúszott már azon a bizonyos lejtőn, hogy mindennapjait a bárpultok mögött tölti el, és a lakására felérve sem választ más szórakozási lehetőséget, mint a piásüvegek egymás után való kiürítését, majd azok kiokádását egyenesen a mosdókagylóba. Egy ”kisebb” kocsmai balhé alkalmával futunk össze Raul Passos-al, egykori iskolatársa, aki meggyőz minket, hogy hagyjuk a hátunk mögött ezt a mocskot és utazzunk el vele Dél-Amerikába, São Pauloba, ahol a Branco család testőreként szerezhetnénk jól fizető állást. (Nem mellesleg még a pia is ingyen jár) A bonyodalmak akkor kezdődnek el, amikor a helyi banda, a Comando Sombra emberei megpróbálják elrabolni a családfő feleségét, ami első alkalommal még nem sikerül nekik, másodjára viszont már igen.
Az előzetes képek és beharangozók után sokan jogosan tették fel a kérdést, hogy vajon jó irányba halad a Max Payne 3? A kissé pocakos, kopasz főhőssel sokan nem tudtak azonosulni, mondván hiányzik az igazi Noire hangulat, amely oly naggyá tette az első részt. Kezdeti félelmeink be is igazolódtak, illetve nem is. A Rockstar nagyon jól megoldotta ezen dolgok keresztezését, méghozzá úgy, hogy sohasem úgy haladunk előre a sztoriban, hogy a történések egymást követik, hanem néha visszaugrunk a múltba egy-egy emlék felidézésének erejéig, majd pedig ismét a jelenben találjuk magunkat. Így a favellák között történő lövöldözések közben néha visszaugrunk a jó öreg New York szűk, koszos és sötét sikátoraiba, vagy a panelházak tetejére. Ami viszont egy vérbeli Max Payne rajongót szíven döfésként érhet, az a képregény jellegű átvezetők teljes elhanyagolása. Helyette nagyon szép átvezető mozikat kapunk. Annyit, hogy nem bírunk vele majd betelni. De komolyan annyit, hogy a játékos már beleun a játékba.
Ejtsünk néhány szót a játékmenetről. Az old school játékmenet azért megmaradt, mert hát ki nem szeretne hátravetődés közben 3 rosszfiúnak bevinni egy-egy fejlövész a Desert Eagle-el? Szóval mindent megkapunk, amire vágyunk. Még egy kicsit többet is. A Bullet time remekül alkalmazható itt is, sőt, sokszor rá is leszünk kényszerülve a használatára. Na ezt viszont nem arra értem, hogy a játék belekényszerít egy olyan jelenetbe, hogy az íróasztalról leugorva lőjük le a kocsiból épp kiszálló 4 ellenfelet, hanem csak szimplán a játékmenetben. Az ellenfelek nem szaroznak, odajönnek, ha kell, többedmagukkal és kegyetlenül odapörkölnek, még a legkönnyebb fokozaton is. Így nem árt jól feljárni minden zeg-zugot a fájdalomcsillapítók után. Újdonságként említendő a fedezékrendszer használata, ami nagyon jól működik. Kihajolhatunk mögülük (és ekkor lesz igazán hasznukra a zoom mód, ami eddig szintén nem volt), de ha túl sokáig tartózkodunk egy vékony fapult mögött az sem mindig előnyös, mert könnyen kibonthatják a hátunk mögül egy részét, ami már ép elég ahhoz, hogy sebződjünk. Ha már a szart is kilőtték belőlünk, de még van nálunk tartalékba egy fájdalom csillapító, akkor kapunk egy utolsó esélyt arra, hogy a velünk végezni akaró delikvenst még megjutalmazzuk utoljára egy szép adag lőszerrel, miközben Max a másik kezével bedobja azt a pár szem pirulát. Ez nagyon hasznos és ötletes funkció szerintem, ami főleg akkor hasznos, ha nincs időnk bevenni a pirulákat még az utolsó lövés előtt, ami miatt ismét ugorhatnánk vissza az előző ellenőrzőpontra. Mert hogy a gyorsmentés/gyorsbetöltés funkció az itt sem létezik.
Fegyverarzenálunk itt sem nevezhető csekélynek. Pisztolyok tömkelege áll rendelkezésünkre, a klasszikus uzi, shotgun, fűrészelt csövű shotgun, gépfegyver, mesterlövész puska itt is a rendelkezésünkre áll, ezek felhasználása viszont némiképp változott. Legjobb esetben is Max egyszerre csak 3 fegyvert képes magával vinni. Ebből lehet egy darab kétkezes fegyver, illetve 2 darab egykezes. Lehetőségünk van az egykezeseket külön-külön használni, ilyenkor Max a bal kezében fogja a kétkezes fegyvert és nem a hátára teszi fel, ahol a láthatatlan ragasztó beton biztosan megtartja. Még olyan részletekre is ügyeltek a fejlesztők, hogy újratöltésnél a nagy fegyvert muszáj betennie a hóna alá, hogy hozzáférjen a teli tárhoz. A fegyverek vegyítésénél viszont már problémák léphetnek fel, ha esetleg a pisztolyt és az uzi-t egyszerre szeretnénk használni, mert akkor kénytelenek vagyunk megválni a kétkezes fegyvertől. Ellenkező esetben viszont nincs gond, mert a 2db nyakba akasztható pisztolytáskában ezek bőven elférnek.
Vegyük gorcsó alá a vizuális élményt, mert bizony ott is kap hideget, meleget a játék. A program alatt a GTA 4-et is hajtó RAGE motor dübörög. A PC-sek jogosan lehettek beszarva a számítógépes változat megjelenése előtt, de kijelenthetjük, hogy a Rockstar-os srácok tanultak a hibáikból és a Max Payne 3 hibamentesen képes futni még a gyengébb gépeken is. A grafikára panaszunk nem lehet. A karakterek szépen, az effektek ütősek (szó szerint) és még olyan apróságokra is odaügyeltek, mint hogy Max pólója átizzad egy keményebb akció után. A fizika egyenesen tökéletes. Öröm nézni, ahogy az ellenfelek hátraesnek vagy legurulnak a lépcsőn egy jól bevitt találat után, amelyet nyomon követhetünk a killcam-ból is, ami eddig is része volt az előző részeknek (amikor a kamera ráközelít az utolsó fickóra és még akkor is lehetőségünk van teletömni szerencsétlent ólommal). Nem mellesleg még az sem mindegy, hogyan vetődünk és hová. A lépcsőről való leugrás, vagy a fejünk falnak való ütődése rendesen megviseli Max-et, így nem árt ezzel is vigyáznunk, óvatosan kezeljük az ugrabugrálást. Az egyik idegesítő gondom a játékkal (és az olvasottak alapján ezzel nem vagyok egyedül) az a folyamatos vibrálás. Minden átvezető videóban legalább tíz másodpercenként vibrál egyet a játék, amely még az első órában lehet, hogy dob a hangulaton, de a játék közepe felé már nagyon idegesítő tud lenni. Ha csak néha vibrálna egyet, illetve a nagyobb robbanásoknál és a pirulabevételeknél, akkor tényleg igazán hangulatfokozó lehetne. De így kicsit sem írható fel a játék pozitívumaként. A másik pedig a fentebb említett átvezető videók. Nem csak az a baj, hogy egy az egyben felváltotta a képregényszerű történetmesélést, hanem az is, hogy a játéknak konkrétan legalább a 70%-át ezek a videók töltik ki. (Így már megértem, miért nyom több, mint 25 gigát a telepítő). Lépünk egyet, átvezető. Lövünk tízet, átvezető. Ezmiez? A szinkronhangok viszont zseniálisak. James McCaffrey zseniális hangjátéka természetesen nem hiányozhat, de a többi karakter hangja is remek lett, legalábbis amelyikőjüket sikerül megértenünk. Mert ugyebár a játék Brazíliában játszódik, ahol az angol nem igazán nevezhető anyanyelvnek, így rá leszünk kényszerítve a Spanyol/Portugál alap típusú nyelvtudásra, vagy szótárra. És ezen még a feliratok sem segítenek, mert még ezeket sem fordították le nekünk angolra, így konkréten a párbeszédek felét sem fogjuk érteni. De legalább nagyot dob a nem tudom, hol vagyok és mi történik körülöttem élethelyzeten. A mesterséges intelligenciával semmi probléma sincs. Kellően agresszív, mint amilyennek elvárnánk és még a fedezékrendszert is próbálják a maguk javára kihasználni, több-kevesebb sikerrel. A megszokott nehézségi szintek mellé kapunk egy Arcade pontvadász játékmódot, Old School módot és visszatér a New York Minute is. A játék történelmében pedig először lesz lehetőségünk belevetni magunkat a többjátékos módba is.
Mit gondolok a Max Payne 3-ról? Nem rossz játék. De tényleg nem. Hű maradt a széria előző részeihez, de emellett meglátszik rajta, hogy a Rockstar saját gyermekeként tekintve rá bele mert nyúlni és változtatni rajta, ami nekem nem mindig jött be. Ettől eltekintve mindenkinek ajánlom, főleg a sorozat rajongóinak is, de akinek még újat mond ez a név, annak erősen ajánlanám, hogy ne ezzel az epizóddal kezdje meg a sorozattal való barátkozását.
9.0/10
Utolsó kommentek