GameCenter - A játékok központja

Az 1998-as év egyik nagy csodája, a Half-Life milliónyi játékost szívott be egy új univerzumba. Csodás játék is volt, a folytatásról évekig nem lehetett hallani, újfent a 2003-as E3-on láthattuk. El voltunk ájulva tőle, és nem is hiába, hiszen egy remek játékról fogok most beszélni. "Ébredjen hát, Mr. Freeman! Ébredjen, s lássa, mivé lett a világ!"

Amilyen furcsa befejezést kapott az első rész, olyan furán kezdődik a 2. rész. Egy vonaton ébredünk, amely épp City 17 felé tart. Még nem tudjuk, hogy mi, hol, merre, de a cselekmények hamarosan be fognak indulni. Utunk során eljutunk a keleti Black Mesa intézményig, majd rövid látogatást teszünk Ravenholmba, a holtak városába, átautókázunk a tengerparti úton, amely Nova Prospektbe vezet, majd pedig a Combine Citadellában kötünk ki. Nem kis kalandban lesz részünk.

Beszélgessünk kicsit az univerzumról. Amit a Half-Life-ban elintéztünk, azt most szintén visszakapjuk a pofánkba. Sok ismerős lénnyel összefutunk majd. Legtöbbször a Combine-al fog meggyűlni a bajunk, mivel ők mindenütt ott vannak. Ez nem is csoda, hiszen a 17-es város szinte az ők irányításuk alatt van. Később felbukkannak a fejrágók és a zombik is, melyek egy kicsit sem változtak. Pont olyanok, mint amilyennek megismertük őket. Bár ezeknek van pár módosulatai: A fejrágókkal a klasszikuson kívül még 2 különböző fajtájával fogunk összefutni. Van a gyors fejrágó, melynek véknyabb és hosszabb lábai vannak, így sokkal gyorsabban is tudnak mozogni, mint sima testvérei. A mérgező fejrágó ugyan így néz ki, csak ő olyan idegmérget ad be, amely életerőszintünket 1-re csökkenti le. Ilyenkor ajánlatos nem elmozdulni és megvárni, míg a HEV ruha beadagolja az ellenmérget. Zombikból is ugyan ez a 2 fajta a van: A gyors zombi nagyon gyorsan fut és akrobatikus ügyességgel ugrándozik házról-házra. Kiáltásukat több száz méterről meg lehet hallani, így könnyű felkészülni jövetelükre. A mérgező zombi pedig egy tucat mérgező fejrágót cipel magával, mely megközelítve a játékost rá is dobja őket. Az Antlionok egy bogár szerű lények, melyekkel a tengerparti résznél fogunk először összefutni. Érdemes róluk tudni, hogy nem igazán ajánlott a homokra lépni, mert arra nagyon ingerlékenyek. Több helyen pedig, főleg Combine állomásokon egy olyan felszerelés található, mely rezgéseket kelt. Ezeket ne kapcsoljuk ki, mert ez tartja őket távol. A történet előrehaladtával meg kell majd küzdenünk  az Antlionok királynőjével, melyből egy vortigaunt pheropodot szed ki a tetemből. Ezzel a (magyarosan) ferogubóval a saját oldalunkra tudjuk állítani a lényeket. Szükség is lesz rá, hiszen Nova Prospektbe való bejutás nem menne könnyedén, ha egyszemélyes hadseregként indulnánk neki.

Lássuk a másik nagy rész, a gépi ellenfelek. Kezdjük a legártalmatlanabbakkal. Az ugróaknákat nagyon könnyű kikerülni, és még az ellenség ellen is fordíthatjuk. Mindössze annyit kell csak tennünk velük, hogy a gravitor fegyverrel felszedjük őket és ellőjük a picsába. Viszont ha nem figyelünk oda és közel elhaladunk egy mellett, jelentős sebzést kapunk. A lézeres faliaknákat csak meg kell kerülni, vagy kilőni, vagy legkönnyebb esetben átugrani. Nem jelentenek nagy veszélyt. Viszont a turretek már igen. Célpontot észlelve automatikusan bekapcsolnak, és egy szempillantás alatt meg is ölnek. Nehéz őket megközelíteni, de egy radiátor csodákra képes! Hatástalanítani úgy tudjuk, ha felborítjuk őket. Az embernyesők a legidegesítőbb kis biszbaszok. Én repülő gillette pengének hívom őket, mivel ezek a repülő vackok folyamatosan forgó, éles pengékkel közelítve akarnak megölni minket. Egy jól irányzott shotgun lövéstől darabokra hullnak. A Bunker Turret mozgást érzékelve bújik ki a padlóból, és hasonlóan testvéréhez, pillanatok alatt darabokra szed. Gránáttal meglepve elegánsan el tudjuk intézni. A guruló akna már nem olyan veszélyes. Kicsit idegesítőek, de a gravitor puskával elküldhetőek a fenébe. Ez a labda áramcsapással támad. Nos, jöjjenek a nagykutyák, melyekkel tényleg meg fog gyűlni a bajunk. A Strider leginkább a Világok Harcából lehet ismerős nekünk. Egy hatalmas lépegető, erős gépfegyverrel megáldva. Nem nehéz likvidálni, csak ha csoportosan közelítenek. (Vagy ha folyamatosan rombolja a körülöttünk lévő környezetet) A Combine csapatszállító egyáltalán nem veszélyes. Csak akkor támad, miközben a katonák elhagyják fedélzetét. 3 rakátéval simán leszedhető, bár akkor is inkább a szállítófülkére érdemes célozni. A Combine Gunship már veszélyesebb. Hasonló fegyvere van, mint a Strikernek, csak erősebb, és könnyebben mozog a levegőben. Nem érdemes kikezdeni vele! Végül pedig a vadászhelikopter maradt. Szintúgy gépfegyverrel támad, néha robbanó labdákat dob ki.

Nos, ez egy kicsit hosszúra sikeredett. A játék sajnos nem igazán önt el minket fegyverek áradatával, úgy hogy csak egy pár kapott helyet a programban. Kezdjük az elejéről. Első fegyverünk csak egy szimpla feszítővas lesz. Utána találunk egy 9mm-es pisztolyt, mellyel azért már könnyebb ellenállni. A komolyabb gépfegyverek már csak ezután jönnek. A gépfegyvernek (smg) komoly tűzereje van, és ha rendelkezünk a hozzá megfelelő töltettel, akkor gránátot is kilőhetünk belőle. Komoly fegyver, csak pontatlan. Nem úgy, mint jóval erősebb társa, az impulzusfegyver. A játék vége felé a combine erők csak ezzel mozdulnak ránk. Nagy erősségű impulzus lövedékeket bocsát ki magából, és elég pontos is. Másodlagos lövésével energiagömböt lőhetünk ki, mely rögtön részecskéire bontja az ellenfeleket. A sörétes puskát szerintem nem kell elemeznem. Érdemes megemlíteni, hogy a másodlagos tüzeléssel egyszerre 2 patront lő el. Az .357-es magnum mondhatni a legerősebb fegyver a játékban. Pontos, erős és halálos. Sajnos újratölteni hosszas időbe telik, de garantáltan meghal az, akire rálövünk vele. Persze használhatunk gránátokat is és a rakétavető si helyet kapott a játékban, amelyen egy vörös lézer kapott helyet. Ennek a segítségével irányíthatjuk a lövedéket, így könnyebb kijátszani az ellenséges erőket, hogy likvidálják a rakétát. Az első részben is megtalálható fegyver utódja a számszeríj. Ez a fegyver is egy íjpuska, annyi különbséggel, hogy ebből inkább izzó vasrudakat fogunk kifele lőni. A ferogubó egy bogár csali, melyhez az Antlionok királynőjének megölése után férünk hozzá. Ezzel a saját irányításunk alá vehetjük az Antlionokat. Odahívhatjuk magunkhoz, de eldobva elküldhetjük őket egy adott pontra, vagy célponthoz. És végül amit még nem említettem meg, a Gravitorpuska (Másnéven: nullpont-energiamező-manipulátor) Ennek segítségével kisebb tárgyakat vonzhatunk magunkhoz és lőhetünk el, mint pl: fémlemezek, dobozok, hordók a módosult változatával embereket is magunkhoz szívhatunk vele.

Térjünk át magára a játékra. A grafika valami csodálatos. A térbeli megjelenésért a Source Engine felel, melynek erejét már rögtön a menüben megcsodálhatjuk. Ez meg is látszik a tájakon, a tereptárgyakon, es legfőbbképpen a karaktereken. Az arcjátékuk, gesztusai, mozdulatai mind olyanok, mint ha élnének. Egyszerűen gyönyörű. A tájak azt az érzést adják vissza, mint ha személyesen lennénk ott. Főleg a tengerparti részek. A víz valami iszonyatosan gyönyörű! Ezt tetézték még meg a fizikával. Minden tárgy tényleg úgy viselkedik, ahogy annak kell. A fémlap lassan repül a levegőben, míg a tégla erősen csapódik a falhoz, és a lécek meg a dobozok darabokra hullanak! A körfűrészlap beleáll a fába, az emberek összecsuklanak, ha meghalnak. Ez adja a játék legfőbb hangulatát. És ezt a készítők ki is használják. Több fejtörőt is meg kell oldanunk a továbbjutáshoz úgy, hogy a fizikát kell segítségül használnunk. Ez a játék egyik fő előnye. Említettem, hogy a motor erőssége meglátszik a menün is. Igen, ami nekem nagyon tetszik az a mozgó menü. Mármint a menü háttere a játék egyes szakaszait mutatja, attól függően, hol is haladunk a történetben. Ha éppen Ravenholmban hagytuk abba a játékot, a következő betöltés előtt a menüháttér Ravenholm lesz, ahol hallani a zombik ordítását, látjuk a varjak repülését, és a várost. A tengerparti résznél halljuk, ahogy a szél fúj, víz folyik, és madarak csiripelését hallgatjuk. No de hagyjuk békén szegény Source Enginet, térjünk át a zenékre. Nagyon precízen lettek megkomponálva. Ha akciódús részhez érünk a zene beindul. Pl: Ha egy Combine csapatszállító érkezik felénk. Ahol sötétebb a hangulat, ott félelmetesebb zene megy. Igazi köretet ad a játékhoz. Az AI is remek. Próbál összedolgozni, csapatmunkába harcolni, gyógyítják egymást, kommunikálnak egymással. A tájak sem egyhangúak. Mikor már épp megszoknánk a sötét, félelmetes hangulatot, a játék átvált világos, szabadtérbe. Sohasem fogjuk unni magunkat, hogy jajj, már megint ez. Ezt tetézi, hogy járműveket is vezethetünk a játékban. Első alkalommal egy Airboatot kapunk, ami magyarul egy kétéltű járgány. Vízen és földön is közlekedhetünk vele. Bár nem kötelező menni vele, azért midenképpen ajánlott a továbbjutáshoz. Nem sokkal ezután egy Buggy volánja mögé ülhetünk. Ez a kis autó nagyon gyors (főleg ha a turbót is használjuk) és a hátulján egy lőszeresláda is található, melyből végtelennyi smg lőszert vehetünk ki.

Nem is tudom, mint mondhatnék még el a játékról. Biztos van valami, amit elfelejtettem megírni, de annyira áradozom a játékról, hogy sok mindent el is felejtek emiatt leírni. Méltó utódja a nagytestvérének, és mindenféleképpen ajánlom mindenkinek. Aki HL fan, az biztos végigvitte már, de aki eddig nem játszott még ilyen típusú játékkal, az is vigye végig, már csak a hangulata miatt is. Engem meggyőzött.

10/10

Az Electronic Arts tavaly a Need for Speed sorozatot alaposan megváltoztatta. Szakított a hagyományokkal és áttért a manapság (2003) egyre divatosabb,a tuningőrült éjszakai versenyzésre. Sokaknak tetszett a játék, sok újítást is fel tudott mutatni, így ennek sikerére az EA Canada máris nekiállt a következő epizód, az Underground 2 fejlesztésének.

A 8. NFS annyira megváltozott elődjéhez képest! Szinte már azt sem tudom, hol is kezdjem el, olyan sok az újdonság. Akkor talán kezdjük az elejéről. Mi egy senki kis szarházi szerepét játsszuk (olya annyira senkiházi, hogy még a karakterünk nevét sem tudjuk meg), aki frissen érkezett meg Baywiev városába. Egy friss autócsere után máris nekivághatunk az éjszakai életnek.

Nos igen. Itt már egy teljes, szinte élő városban járunk, melynek minden kis zugát kedvünk szerint bejárhatjuk. Persze csak a versenyek teljesítése után, mivel az egyes városrészek csak nyílnak meg. Bejárhatjuk a bel és külvárost, a Jackson hegyet és a kikötőt is. Mivel nem csak mi vagyunk az egyetlen versenyzők a városban, így elég sokszor összefutunk másokkal is, akiket akár ki is hívhatunk egy gyorsfutamra. Ez annyiból áll, hogy ha el tudsz távolodni 300 méterre az ellenféltől, te nyertél, ha viszont az ellenfél csinálja meg velünk ugyan ezt, buktunk egy darab zsetont. A tuningolás sem a garázsunkban történik már. A városban fellelhető tuningboltokat kell felkeresnünk, ha szeretnénk a verdánkat módosítani. Összesen 4 különböző féle műhelyet kereshetünk fel:

• Tuning üzlet: Itt a teljesítményt növelhetjük. Vehetünk autónkba motoralkatrészeket, turbót, nitrót, gumikat és egyéb mást. Ezeket az alkatrészeket egy csomagba összerakva is megvehetjük, de aki nagyon igényes, egyenként is megvásárolhatja.
• Kasztni bolt: Ebben a boltban légterelőket, tükröket, lámpákat vehetünk autónkra.
• Spéci bolt: Itt testre szabhatjuk a csomagtartónkat, neonokat rakhatunk a négykerekünk alá, de még a csomagtartójába is, lámpafényeket vehetünk és testre szabhatjuk a kilométerórát is.
• Festő műhely: Itt tehetünk autónkra különféle matricákat, és festhetjük le az autó egyes alkatrészeit a teljes kasztnitől kezdve egészen a motormerevítésekig.
• Autókereskedés: Igaz, ez az 5. elem a felsorolásba, de mivel egy Autókereskedés, ez nem számít műhelynek. Ugye nem meglepő, itt válthatunk verdát.

A verdavásárlást külön meg kell említenem. Talán ez az első olyan NFS, ahol nem kell pénzt fizetni az autókért. Karrierünk során szponzorajánlatokat kapunk, amelyek szerződésében ott lapul az ingyenes autóvásárlás is. Mivel csak 5 férőhely van a garázsunkba, ezt a támogatást négyszer lőhetjük el, a többi alkalomkor már be kell cseréltetnünk egy verdánkat, ha újat szeretnénk. Mivel a játék címe Underground, így kis utalást már kaphatunk is arról, hogy a játékban nincs napszakváltakozás, mindig csak éjszaka van. Ez kicsit szürreális bár elfogadható. A nitró utánpótlás már egy elég érdekes dolog. Míg az Undergroundban nem volt lehetőségünk visszatölteni a nitrót, itt már erre is adódik esély. Tartályunkat úgy tölthetjük vissza, ha veszélyes előzéseket hajtunk végre (értsd: nagyon közelről előzünk meg egy személygépjárművet), ha driftelünk, ha gumit égetünk, ha hidraulikázunk, ha körbefordulunk 360 fokot, ha sokáig tolatunk egy huzamban, ha repülünk, ha szélfogóként használjuk az ellenfél autóját, ha előzünk, ha első helyen haladunk át a célon minden körben és még egy csomó lehetőség van ezeken kívül! Eszméletlen! Lehet, hogy valótlanok, de kicsit több az esélyünk így, mint az elődben volt, hogy ha egyszer kinyomtad, már nincs bocsánat!

Azt hiszem minden fontos újítást elmondtam, ami az Underground 2-t jellemzi. Akkor térjünk át a versenyekre. Szinte minden versennyel találkozni fogunk, amit már az elődben megismerhettünk, de akadnak itt azért újdonságok is:

• Körverseny: Szimpla, minden NFS-ben előforduló versenytípus. A megadott köröket kell úgy teljesítenünk, hogy a célvonalon elsőként haladjunk át.
• Sprint: A-tól B-pontig haladó verseny. Szintén találkoztunk már vele az elődben. Itt is csak a győzelem a fontos.
• Drift: Ez a játékmód maradt ugyan olyan, mint azt az Undergroundban is megszokhattuk. Driftelj, szerezz pontot (lehetőleg minél többet) és nyerj. Fontos megemlíteni, hogy Hegyi változata is van a driftnek, ami jóval nehezebb, mivel több a szűk szakasz és a forgalommal is meg kell küzdenünk.
• Gyorsulás: Szintén visszatérő versenymód. Egy adott szakaszon kell elsőnek beérnünk. Bár annyira nem nehéz, de a kacifántos szakaszok és a forgalom miatt nem árt egy kis odafigyelés.
• Stílus-X: Az első olyan játékmód, amely teljesen új. Egy elkerített, drifthez hasonló pályán kell versenyeznünk, annyi nehezítéssel, hogy nem használhatunk nitrót.
• URL: (Underground Racing League): Túraautóbajnoksághoz hasonlítanám az URL versenymódot. Igazi versenypályákon kell versenyeznünk, ahol a rázókövek használatával és a tökéletes íven való haladással biztos mienk a dobogó legfelső foka. Általában 3-4 körös egy ilyen verseny, később 2 és 3 pályából is állhatnak, így egy versenysorozatnak is hívhatnánk akár.
• SUV: Speciális, csakis nehézgépjárművekkel nevezhetünk be erre a versenyre (1 hely előre is kilőve a garázsban) Általában vagy körverseny vagy sprint futamokon kell részt vennünk.
• Speciális események: Ezek inkább nem is versenyek, de én mégis ide sorolnám őket. A speciális események mindig valamilyen fotózást tartogatnak számunkra. Van, hogy csak a megadott csillaghoz elfurikázva készítenek egy fotót rólunk, de van, amikor nekünk kell a fotóshoz menni, persze időre (miért is ne…). Ritka esetben mi magunk dönthetjük el, milyen pózban és háttérrel kerülünk ki az újság címlapjára (a szemfülesebbek észrevehették, hogy a Magyar Autósport-Magazin is helyet kapott a játékban)

Kicsit nézzünk körül a garázsban is. A z autók többsége csak szimpla egyszerűséggel át lett emelve az Undergroundból, de találkozhatunk egyedi darabokkal is. Irányíthatunk Ford Mustangot, Toyota Suprát, Subaru Imprezát, Mitsubishi Evo 8-at, Peugeot 206-ot, de a vagányabbak egy Hummert is beújíthatnak (akár az vagy, akár nem, muszály lesz előbb-utóbb beszerezned egyet, vagy egy hasonlót) Persze az alább felsoroltak csak elenyészőek a teljes listához képest, mivel összesen 29 autót van lehetőségünk irányítani a játék folyamán. Autónkat kivihetjük a tesztpadra is, ahol lemérhetjük teljesítményét, finomhangolhatjuk a beállításait és egy tesztkörre is elvihetjük.

Beszéljünk általános dolgokról. A grafika az elődhöz képest iszonyatosan sokat fejlődött. Az Underground kockaautói után itt igazi kánaán fogad bennünket. Tényleg szinte minden kis részletre odaügyeltek. A város is szépen ki lett dolgozva, egy szavunk sem lehet rá. Bár megjegyezném, hogy a textúrák kicsit pixelesek, de itt éppen nem ez a fontos. Az időjárás változás is nagyszerű LENNE, ha nem cseszték volna el ugye ezt is. Helyenként előfordul, hogy elered az eső, és ez nagyszerű is lenne, ha nem vérezne 2 sebből is: Egyik esetben annyira elindul, hogy látni nem lehet, és társul hozzá egy hülye sárga megvilágítás is, amitől az ember szinte megvakul. És másodjára, és megértem, hogy a való életben is van ilyen, de mi ez a hülyeség, hogy egy 20 méteres szakaszban elered az eső a fent leírtak szerint és 5 másodperc haladás után már semmi? Azért ha esik az eső, az egy nagyobb városrészen essen már, ne csak 50 méteres körzetben könyörgöm. A zenék is jól össze lettek válogatva. Többségében Rock és Rap zenét fogunk hallani, de a legtöbbjük tényleg hallgatható. (Akinek meg nem tetszik, az úgy is kikapcsolja) A nehézség már más tészta. Ha könnyű fokozaton visszük a játékot, akkor ne számítsunk nagy kihívásra. Így az egész játék olyan, mint ha csak sétakocsikázgatnánk, vagy az autót vinnénk el egy próbaútra. Nálam egyedül a Stílus-X okozott gondot könnyű fokozaton, de ezt foghatjuk az én bénaságomra is. Közepes fokon már van értelme játszani. Az ellenfelek erősebbek, nehezebb nyerni. Nehéz fokozaton pedig csak a profik próbálkozzanak inkább. Van egy érdekes funkciója a játéknak, mégpedig a GPS rendszer. Kérem szépen ez a ketyere úgy működik, (helyesbítve működne) hogy a térképen kiválasztjuk azt a versenyt, ahová el szeretnénk jutni, és aktiváljuk a GPS rendszert. Egy kék nyíl mutatja az irányt, bár inkább csak próbálná, mert elég sokszor előfordul, hogy a helytelen irányba mutat, ennek következtében legtöbbször jó erősen leszivatja az embert. Engemet személy szerint irritál a játékban való szereplése, és ajánlom mindenkinek, hogy szolgáltatásait inkább ne vegyék igénybe!

Hibáinak ellenére én imádom az Underground 2-t, és szerintem máig ez a legjobban sikerült Need for Speed. Van egy olyan különös hangulata, nem is beszélve a játékidő nagyságáról, és hogy itt van a legtöbb tuning alkatrész. Ezután a sorozat sajnos fokozatosan elkezdett leépülni.

9.8/10

2007-ben a Valve kiadta az Orange Box-ot, ami 5 nagysikerű játékot tartalmazott: Half-Life 2 és epizódjai, Team Fortress 2 és egy kisebb játék, a Portal. A Portal eredetileg csak egy teszt akart lenni, így szinte mondhatni, hogy a csomag úgynevezett ajándéka. A játék nem várt sikereket ért el, bár ez nem is csoda. De mitől lett ilyen híres? Mégis miért ilyen jó? E cikkben most ezt fogom kideríteni.

A játékban az Aperture Science Laboratories épületében fogunk tevékenykedni, ami egy úgynevezett előre megépített kiképzőpálya a játékban használt fegyverünknek, a Portal gunnak. Mi egy Chell nevű tesztalany bőrébe bújva irányíthatjuk végig a játékot. Minden egyes lépésünket egy központi számítógép kíséri figyelemmel, és ő segít nekünk minden egyes tesztkamrában, hogy mire is kell odafigyelnünk, vagy netán mit kell tennünk. Ez a számítógép a Genetic Lifeform and Disk Operating System (GLaDOS).

Összesen 19 különböző tesztkamrán kell átjutnunk. Szerencsére időkorlát nincs, így nyugodtan marad időnk a gondolkodásra (már ahol, mert helyzettől is függ) Elsőnek csak gagyi feladatokat kapunk. Hurcoljunk át egy dobozt egyik portálon át a másikba, tegyünk rá a piros gombra, és az így megnyílt ajtón sétáljunk át. Később már komolyabb logikai feladványokat is kapunk. Vannak térmezők, melyeken áthaladva az eddig megnyitott portálkapuk eltűnnek, illetve a társkockák is teljesen megsemmisülnek. Nagyobb helyekre is csak úgy juthatunk át/fel, ha nagy sebességgel repülünk be/ki egy portálba/ból. Néhol energiagömböket kell bejuttatnunk a megfelelő foglalatokba, és így újabb kapukat tudunk megnyitni, vagy lifteket tudunk működésre bírni.  Nem annyira agygyilkos feladványokról van itt most szó, a legtöbbjük icipici gondolkodás után minden gond nélkül megoldható. Utunk során életünket lézeres gépágyúk is megkeserítik, viszont egy jól irányzott fejbekólintással, vagy ha csak simán eldőltjük őket, már is lefegyverezhetőek. Nagyon vigyázzunk velük, mert egy szempillantás alatt véget vethetnek az életünknek.

Beszéljünk a játék lényegéről, a Portal puskáról. E szerkezet segítségével képesek vagyunk 2 portál megnyitására. Az elv nagyon egyszerű: Egyiken be, másikon ki. A játék elején még a gép nyitja meg számunkra a portálokat, és hamarosan hozzájuthatunk egy kezdetleges verzióhoz is, mely még csak egyetlen portál megnyitására képes. Ha tovább haladunk, megszerezhetjük a továbbfejlesztett verziót, amely már képes megnyitni a másik portált is. Így lesz teljes a fegyverünk. Bár a portál elvnek azért vannak hátrányai is. Kapukat csak is fal felületen tudunk megnyitni, így az olyan tesztkamrákban, ahol a fal/plafon/padló olyan speciális burkolatból készült, amire nincs hatással a Portal energia. Mint fentebb említettem, az energiamezőkön áthaladva megsemmisülnek a megnyitott Portálok, illetve ezek a mezők megakadályozzák, hogy Portált nyissunk rajtuk, vagy a mögöttük lévő falon.

Ha teljesítettük a játékot, még mindig vár ránk egy csomó kihívás. Kipróbálhatjuk magunkat a már megismert tesztkamrák módosított változatain is, ahol némi kis nehezítéssel kell végigverekedni magunkat a tesztkamrákon, vagy időre kell teljesítenünk őket. Személyes kedvencem az Archivementek megszerzése. Csakis többszöri végigjátszással teljesíthetőek. (Azért tudták a készítők, milyen motiváció kell a játékosoknak)

A játékot, mint a lemezen helyet foglaló négy társát is, a Source motor hajtja. A látványvilág megszokott, nem fogunk beájulni tőle, bár azért nem kell félni, nem olyan csúnya. Sajnos a feketelistára ismét a játékidő kerül fel. Ha szép lassan, fokozatosan haladunk, 2 óra alatt befejezhető a játék. Nem is beszélve azokról, akik extrém gyorsan szeretnék végigvinni a játékot. A zene is elfogadható, bár oly annyira nem kapott nagy szerepet a játékban. A hangeffektek tökéletesek, mindegyik karakterhez pontosan illenek.

A Portal nem várt sikert hozott. A Valve jött, próbálkozott, és tarolt. Nem is csoda, hiszen több, mint 40 díjat söpört be, és meg kell említenünk, hogy ez csak amolyan kísérlet volt a fejlesztők részéről. Ne csoda. Aki próbálta, az tudja igazolni, miért is ilyen nagysikerű a játék. Aki nem, az pedig próbálja ki, és izzítsa be a szürkeállományát.

9.8/10

Spárta szelleme visszatért. A nagyszerűen sikeredett első rész után elkészült a folytatás. Kratos még erősebb, még dühösebb, és még brutálisabb, mint volt. Az Istenek szolgáját már csak egyetlen egy cél hajtja: Zeusz megölése.

Árész legyőzésével Kratos, az egykori halandó harcos lett a háború új Istene. Látszólag mindene megvan. De ő mégsem elégedett. Fájdalmát már csat a csaták enyhíthetik, és Spárta növekvő dicsősége. Az Olympus Istene is elfordultak tőle. Társaságát nem igazán kedvelik. Mint egykor Cronost, Zeuszt is elfogta a félelem, hogy fia szembefordul vele. Ezért Zeusz arra kényszeríti Kratost, hogy örökké szolgálja őt. Kratos persze megtagadja, ezért Zeusz egy könnyed mozdulattal átdöfi a tehetetlen Kratos testén az Olympus pengéjét. A bosszú innen veszi kezdetét.

A játékmenet maradt a régi hack and slash stílusnál. Mivel főhősünk az Olympus pengéjének elsajátításával kénytelen volt feláldozni minden erejét, sajnos ismét a nulláról kell kezdenünk mindent. Így újra gyűjtögetnünk kell majd a gorgonszemeket, a főnixtollakat, illetve a piros gömböket, melyeket szintén fejlesztésekre költhetünk majd el. Az első God of War fegyver téren nem nyújtott bő választékot. A 2. rész erről a hibáról gondoskodott. Most már 4 fegyver közül választhatunk. Elsőnek még csak Athéné pengéivel küzdhetünk. Később megszerezzük a Barbár kalapácsot (Az első részben már jól megismert Barbár királytól) ennek az iszonyatosan nagy kalapács segítségével lelkeket idézhetünk, illetve erőteljes csapásokat mérhetünk ellenfeleinkre, mely egy-két nagyobb kolosszusnál meg is hozza majd a hatását. Végül a Végzet lándzsáját is sikerül megszereznünk, melynek segítségével már a játék elején eleminálhatunk egy kisebb Boss-t, megszerzése mégis csak a játék közepe táján lesz lehetséges. E lándzsa segítségével úgy harcolhatunk, mint Ninja a bottal. Na jó, azért nem éppen úgy, de nagyon tetszetős kis fegyver. Gyengébb ellenségek tömeges raja ellen kitűnő fegyver. Akár lila energiasugarat is lőhetünk vele, de egy robbanó kristályt is elhelyezhetünk a tömeg közepébe. A sikeres végigjátszás után, ha az előbb teljesített szinten kezdjük újra a játékot, választási lehetőség nyílik meg előttünk: Vagy a nulláról kezdjük megint elölről a játékot, vagy használhatjuk az előzőleg megszerzett fegyvereket, illetve erőket. Itt már elérhető lesz az Olympus pengéje is, mely a játék legerősebb fegyvere. Az elődben már megismert Rage of the Gods utodja a Rage of the Titans. Használata hasonló az első részben megismertével, annyi különbséggel, hogy itt Kratos egy égő lávaemberré átalakulva darálja a gonosz teremtményeket. Legjobb újítás benne, hogy ezt az erőt akár helyenként előforduló arany színű ládákkal is feltölthetjük, de néhány boss megölése után is töltődik fel egy falatnyi. (Persze az ellenfelek fokozatos gyilkolása közben is nő.) És egy nagyobb újítás. Már az első rész cikkírása közben panaszoltam, hogy mért nem lehet kikapcsolni ezt az erőt, ésa maradékot később felhasználni. Úgy látszik, imáim meghallgattak, és a fejlesztők beépítették ezt a funkciót a játékba. Így most már nem csak húzós helyzetekben kell használnunk a Titánok erejét, hanem akkor, amikor akarjuk. És ha már a fegyvereket ilyen szépen elsoroltam, jöjjön a 4 új erő. Az első pályán használható még a régi Poseidon dühe varázslat, de a fentebb említett ok miatt ezt is elveszítjük. A 4 új erő a következő:

• Typhon’s Bane: Egy nyíl, melyel távoli ellenségekre lőhetünk. Használata hasonló az első részben megismert Zeus furyéhoz.
• Atlas Quake: Kratos a földet verve nagy erejű földrengést hoz létre. Tovább fejlesztve hatalmas szikladarabok is esnek az ellenségekre.
• Head of Euryale: Már a God of War 1-ben is használható fegyver volt, ott Medusa’s Gaze néven. Ugyan azt tudja, mint az első részben. Áldozatainkat kővé dermeszthetjük használatával.
• Cronos’ Rage: Kisebb villámot bocsáthatunk ki vele, mely megrázza a közelében lévő ellenfeleket. Az erőt fejlesztve ezek a villámcsapások jóval erősebbek lesznek, és nagyobb hatótávúvá is válnak.

Kratos kalandjai során több segédeszközt is begyűjt. A Kerberosszal (3 fejű kutya) való küzdelem után Kratos megszerzi az aranygyapjút, melyet a halott Jason (Laszón királyfi) karjáról szed le, akivel csúfosan elbánt az előbb említett teremtmény. Az aranygyapjúval több támadást is vissza tudunk verni, illetve bizonyos helyeken is csak az eszköz segítségével juthatunk tovább. (Nem is említve, hogy a játék végén ez menti meg Kratost Zeusz halálos csapásától.) Egy szintén hasznos tárgy büszke tulajdonosai is lehetünk. Nem sokkal az aranygyapjú megszerzése után összefutunk Ikarusszal is, és egy kis csetepaté után elvesszük tőle a szárnyait. Így már nem jelenthet gondot, ha egy-két platform távolagg van egymástól. Sajnos a hosszú repülésnek hátránya is van, mivel a tollak fokozatosan hullnak kifelé, így nem használhatjuk a végtelenségig a szárnyat egy-egy repülés alkalmával.

Kalandjaink során több helyen is megfordulunk. Bebarangoljuk az elfeledettek mocsarát, szembeszállunk az idő uraival, a párkákkal, meglátogatjuk Atlaszt, az égboltot tartó titánt, Rodoszban legyőzzük a kolosszust, és még sok egyéb helyen járhatunk majd. A pályák nem monotonok, sohasem válnak egyhangúvá. Mindig más-más környezetben kell harcolnunk. Persze amit újra dicsérnem kell,a játék fő hangulatadó eleme, a zene. Isteni, gyönyörű, nagyon jó! Szavakkal nem lehet leírni. Aki teheti, szerezze be a játék soundtrackjét. Az elődhöz képest a Boss harcok száma is igen szépen megugrott. Elég sok ilyen élményben lesz részünk. Mikor már elkezdenénk kicsit unnia  császkálást, akkor jön egy újabb boss. A kivégzéses jelentek is maradtak a régiek. A képernyőn megjelenő gombokat kell nyomogatnunk, illetve a bal analógot kell tekergetnünk ide-oda, mikor hogy kívánja a játék. A grafika az előző részhez képest sokat javult. Nagyon szép. Egyik legszebb játék PlayStation 2 platformon. Az átvezető videóknál azért már kicsit gondban voltak a fejlesztők. Sokszor már ők sem tudták eldönteni, mikor melyik fajtát is használják. 3 fajta videót különböztethetünk meg: Vannak a teljesen élethűek, gyönyörű szép átvezető videók, vannak a ronda, pixeles átvezető videók, és az én személyes kedvenceim, melyek olyanok, mint  a szimpla játékmenet. Szerintem elég lett volna 1 mellett levoksolni és azt dönteni. Ezt utáltam még nagyon az első részben is Miért kellet 3 fajta átvezető videót csinálni? Biztos volt rá valami okuk. Nem tudom. A szinkronhangok is tökéletesek. Terrence Carson (Kratos hangja) ismét hozta a formáját ahogy azt megszokhattuk tőle. Persze emellett minden karakternek nagyszerű szinkronhangja van, és illenek is hozzájuk.

A God of War 2 hozta a formáját. Sokkal többet nyújt, mint az előd. Pörgősebb akciók, még több brutalitás, még több fordulat. Aki teheti, tisztelje meg a trilógiát a befejező rész végigjátszásával.

10/10