A 2009-ben megjelent Forza Motorsport 3 rendkívül jóra sikeredett és mivel akkoriban még nem érkezett meg a Grand Turismo 5, szépen el is vitte a pálmát. Időközben, ahogy a GT5 is elkészült, sokan elkezdték hasonlítgatni a két játékot, így a Forza 3 alulmaradt vetélytársával szemben, ami a Turn 10 csapatát újabb kihívás elé állította. 2011-ben elkészült a negyedik rész, jelenlegi tesztem alanya.
Első ránézésre sokan gondolhatják azt, hogy ez ugyan az, mint a harmadik rész. Vagy ugyan olyan, mint ha csak az előző epizód egy nagyobb letölthető tartalma lenne. Ezeknek az állításokban részben igazat tudnék adni, részben pedig nem. Mert habár a Forza 4 örökölte az elődök több tulajdonságát, van egy sajátos íze, amiben elkülönödik tőlük. Vessük bele magunkat fokozatosan a játékba. A karriersorozat egy tíz évadból álló versenysorozat, az amatőr bajnokságtól kezdve egészen a legendák ligájáig. Minél feljebb haladunk, úgy nyílnak meg számunkra az erősebb gépjárművek és az azokhoz tartozó események is. A versenyekért ezúttal is tapasztalati pontokat, a gyártóval való együttműködési pontokat és készpénzt kapunk. Ami fontos, hogy minden, éppen felkínált esemény más bónusszal kecsegtet számunkra, így sokszor nem csak a pálya típusa és a kikötések dönthetnek afelől, melyiket is szeretnénk teljesíteni éppen. Sofőrszintből ismét 50 van, szintlépésenként pedig egy járművet ajándékoz nekünk a játék. Viszont már itt különbözik a játék az elődjétől. Nem egy előre megadott kocsit kapunk jutalmul, hanem (szinttől függően) 3 vagy 4 kocsit felkínál elénk a játék és válaszd az, amelyik neked a legszimpatikusabb. Ez szerintem egy nagyon jó húzás volt, tekintetbe véve a járművek számát és a legendás négykerekűek horrorisztikus árcéduláját. A fejlesztők az együttműködés szintjét is megnövelték, már nem kell megállnunk az 5. szintnél, egészen az 50. szintig tornászhatjuk bizalmi kapcsolatainkat a gyártókkal, cserébe némi alkatrész leárazási akcióért. A harmadik jutalomfajta a készpénzszorzó, a negyedik pedig amolyan joly joker féle, titkos bónusz, ami lehet tapasztalati szint-együttműködés-készpénz szorzó is.
Pályák és autók terén a program nem szégyenkezhet. Amit az előző részben láttunk, azt is itt is fogjuk, csak kibővítve. Az összes eddig ismert pálya visszatér, de újdonságként róhatjuk a köröket a Hockenheimringen, a Top Gear tesztpályáján, a Bernese hegyekben, mindezeken az eddig megismert klasszikusokkal, kivéve a Porsche-kat. (Helyettük ugyan van egy RUF, illetve DLC-k formájában térnek vissza ezek az autócsodák.) Ha a Forza Motorsport 3-ban már volt egy jól bevált kocsid, akkor az nagy valószínűséggel a negyedik epizódban is a kedvenced fog maradni. Pár személyes kedvenc például a Volkswagen Scirocco, Mitsubishi Lancer Evolution X, Vauxhall VX220 Turbo, BMW M3 GT2. Az autók közötti egyensúly itt is remekül tükröződik, ahogy azt már az előző tesztben is említettem. Vannak, amelyek remekül tapadnak és kanyarodnak, és vannak olyanok, amelyek eléggé rakoncátlanok a kanyarokban, ha rosszul kezeljük őket, ami ezért is jó, mert így minden kocsit ki kell tapasztalnunk és más-más stratégiát alkalmaznunk verseny közben. ÉS ha már a versenyeknél tartunk, említsük meg azok típusait. A jó öreg körversenyeken kívül itt is megtalálható a gyorsulási verseny, viszont köszönthetjük a bójakerülgetős autokrosszt, újdonságként szolgálnak a hegyi egy az egy ellen futamok, a kugli döntögetés amelyet pontra számít a játék, csakúgy, mint azt a versenytípust, ahol egy megadott kör alatt kell megelőznünk X számú kocsit.
Ha éppen nem versenyzünk, akkor bóklászhatunk a közösségi rendszerben. Autókat árverezhetünk el, licitálhatunk, festéseket, tuning beállításokat böngészhetünk, megdönthetjük mások idejét az egyes szakaszokon. Van viszont egy ennél is sokkal fontosabb újítás, ami még a Kinect támogatásnál is fontosabb. Ez pedig az Autovista nevet kapta. Aki már követte e híreket a játék megjelenése előtt, azoknak nem ismeretlen ez a funkció. Miről is van szó? Ez lehetővé teszi számunkra, hogy egyes autókat kívülről, belülről, a kormány kezelőfelületétől kezdve egészen a motorig körbenézzünk a kocsin, miközben minél több információt tudunk meg róla. A mesemondó pedig nem más, mint a Top Gear házigazdája, Jeremy Clarckson. Természetesen nem az összes autóhoz érhető el ez a funkció, alapesetben is csak 4 járműről tudhatunk meg bővebb információkat, a többi pedig a 2. lemez telepítése után, vagy letölthető DLC csomagok útján válik elérhetővé.
A Forza Motorsport negyedik része még mindig gyönyörű. Gyönyörűek az utak, az autók még részletesebbek, ahogy a napfény visszaverődik az útról, egyenesen bámulatos. De valahogy mégis olyan érzést keltett bennem, mint ha a harmadik rész óta vajmi keveset változott volna. Kicsit fényesebb a játék, a napfény konkrétan kiveri az ember szemét, de közben mégis Deja Vu érzést kelt. Tekintetbe véve azt, hogy a jelenlegi generációs konzolok már majdnem a végtáncot járják, nekem nincs bajom a grafikával. Sőt. Az egyetlen dolog, amibe beleköthetnénk, hogy még mindig nincsenek változó időjárás viszonyok, illetve az éjszakát is kerül valamiért a fejlesztők, pedig ez is sokat dobhatna a játék hangulatán. Sokakat bántott az a tény, hogy a harmadik részben a maximális versenyzők száma csak nyolc lehetett. Ez most felugrott 12-re, így akik emiatt bánkódtak, kis vigaszban részesülhetnek. (Mondjuk én ezt nem is figyeltem, szerintem a nyolc fő is tökéletesen elég lett volna, ha marad, de édesmindegy) A legelső tény, ami feltűnt játék közben az az, hogy a Forza 4 bizony nehéz. Még könnyű fokozaton is képesek az ellenfelek olyan mértékben megszorongatni a játékos tökeit, ami néha komoly kihívást jelent. Megtartani a jelenlegi pozíciót, vagy 5 körön át küzdeni a harmadik helyért. Jobb, ha felkészülünk előre, mert nem olyan nyugis kis sétakörök várnak ránk itt, mint a harmadik részben. Ez szerintem jó fejlesztés volt, némi kihívást, ösztönzést ad a játékosnak, aki az eddigieknél is többször fogja használni emiatt a visszatekerés funkciót, mert minden egyes másodperc számítani fog. Ellentétben ezzel nagyon fájó pont volt számomra, hogy nem kerültek be licenszelt számok a játékba, ezért néhány futam után én némítottam is a zenét. Már csak azért is, mert a harmadik rész tracklistája baromi jól össze lett pakolva szerintem. Minden negatívumért kárpótol a játékélmény és annak hossza, és még az eseménylistát nem is említettem, ami garantáltan hónapokra a képernyő elé szegezi a játékosokat. És ha ez nem lenne elég, hazánkban Magyar felirattal került forgalomba a produktum, ami ismét egy nagy piros pontot jelent a játéknak.
Számomra a szimulátorok képzeletbeli dobogóján még mindig a Forza Motorsport sorozat áll. A negyedik rész is csak pont annyi újdonságot tartogatott számomra, mint amennyi jó dolgot elvett, így a harmadik részhez hasonló pontszámmal tudnám értékelni. És ugyan így mindenkinek ajánlom is a beruházást a játékra.
9.7/10
Utolsó kommentek