„Az élet bonyolult. Embereket öltem. Embereket csempésztem. Embereket adtam el. Talán itt minden más lesz.” – Hangzik el Niko Bellic szájából, aki az új élet reményében, illetve kuzinja csábító szavai miatt jött Liberty City-be.
Szóval Roman hosszas levelezgetés után végre el tudta csábítani Niko-t, hogy jöjjön el a lehetőségek földjére, és próbáljon szerencsét. Csábító mondataiban elárulja, hogy bizony itt neki nagyon jól megy az élet, és az amerikai álomban él. Van két barátnője, négy pezsgőmedencéje és tizenöt sportkocsija. Persze megérkezésünk után egyből világossá is válik, hogy nem minden van úgy, ahogy azt szeretett kuzinunk mesélte. Életét egy rozzant hotelszobában tölti, és egy taxisvállalatot vezet, aminek persze nem megy valami túl jól a szekere. Erre rátesz még egy lapáttal, hogy Romannak több piszkos kis tartozása is van, amit az alvilági arcok most már igencsak szeretnének a magukénak tudni, úgy hogy ezért is hívta ide Niko-t, hogy segítsen rendezni ezeket a dolgokat. Mint ahogy azt a GTA játékokban már megszokhattuk, ha szeretnénk, ah nem, nem kerülhetjük el, hogy ne süllyedjünk leaz alvilági arcok mellé. Elsőnek még csak Romannak kell feladatokat teljesítenünk, majd fokozatosan felkeresnek a kisebb, nagyobb mafia tagok és vezérek is, hogy egy kis zöldhasúért cserébe teljesítsünk nekik jószolgálatot.
A Grand Theft Auto 4 igazi ráncfelvarráson esett át, kívülről és belülről is. Vegyük szépen sorjában, miben is változott meg a sorozat legújabb üdvöskéje. Ami elsőre feltűnik mindenkinek, az a jelentős grafikai fejlődés. A Rockstar eldobta a már idejétmúlt RenderWare enginet, és az új epizódot a saját fejlesztésű RAGE (Rockstar Advanced Game Engine) motorja alá pakolta be. A látvány meggyőző. A karakterek szépek, kidolgozottak, az autók törésmodellje is szinte tökéletes, és viszonyul a környezethez. A rongybaba effekt valami zseniális, és az időjárási tényezők is nagyon élethűek lettek. Az AI sokat fejlődött. Az emberek csinálják a napi rutinjukat. Olvasnak, esznek, kocsikáznak, beszélgetnek, autót szerelnek, csomagtartóba pakolásznak, a rend őrei pedig bűnözőket fognak el, és visítva rohangálnak a rendőrautóval. Ez teszi Liberty Cityt olyanná, mint ha élne. Az elődben megismert járművek nagy része itt is megtalálható, persze nagyon át lettek alakítva, ami nem is baj, mert így sokkal élet hűbbek, és hasonlítanak is a valódi autókhoz. Sajnos repülőket csak a reptéren láthatunk, de a helikopterek még mindig megmaradtak nekünk. Az autólopás is sokat változott. Niko mielőtt betörné a kiszemelt jármű ablakát körbenéz, majd miután sikerült beülni az autóba, kis drótozással beindítja azt. Természetesen ha van szemtanú, aki látta a lopást, az egyből a nyakunkba varrja a zsernyákokat. A harcrendszer is sokat változott. Az automatikus fedezékrendszer élvezetessé teszi a lövöldözéseket, ehhez pedig hozzájárul az AI is, ami már nem olyan butuska, mint a régebbi részekben. Ehhez kapcsolódik valamelyest, hogy a drive-by rendszert a fejlesztők merőben átalakították. Miután Niko a könyökével kitörte az ablakot, nyugodtan szórhatjuk az ólmot (vagy a gránátot) akár vezetés közben is. És a legmeglepőbb, hogy még az analóg kontrollerrel is gyerekjáték használni a fegyvert. Egyik legnagyobb újítás, hogy most már nem csak minket hívhatnak telefonon, de mi is rácsöröghetünk akárkire akármikor. Ez fontos is lesz a játék folyamán, mivel a kapcsolatainkat nem árt ápolni a haverokkal, ha a bizalmukba akarunk férkőzni. Elhívhatjuk őket biliárdozni, dartsozni, bowlingozni, enni, inni, vagy elmehetünk egy Stand Up előadásra is. Ha már barátaink kellő mértékben megbíznak bennünk, akkor különleges szolgáltatásokat kérhetünk tőlük. Pl akármikor hívhatunk taxit, vásárolhatunk fegyvert, vagy hívhatunk egy kis fegyveres erősítést, ha szorul a húr. Ja igen. A taxiról jut eszembe. Ha valaki olyan lusta, mint pl én, akkor nyugodtan leinthet egy taxit, ami a kiválasztott helyre elfurikázza őt. Az utat végig is nézhetjük, de ha sietünk, le is fizethetjük a sofőrt egy kis plusz lőerőért cserébe, de át is ugorhatjuk az utazást. A térképen saját magunk által megadott pontot is kijelölhetünk, amelyhez a legközelebb lévő utat a GPS rögtön ki is számolja nekünk. Így lehetetlen eltévedni a városban. A drágább autókban beszélő navigációs rendszer is helyet kap. Emlékeztek még, hogy a Vice City cikkemben nem találtam helyesnek a rendőrlerázó csillagokat? Na itt végre elfelejtették ezt a baromságot. Ha köröznek, megjelenik a térképen egy villogó kör. Ebben a körzetben keresnek minket. Ha kimegyünk a körből, a körözés lassan megszűnik. Minél nagyobb a körözöttségünk, annál nagyobb a kör, és persze annál több egységet is vetnek be. Ismét lehetőségünk adódik személyre szabni karakterünket, viszont a frizuravágatás és a tetoválás most elmaradt és csak ruhákat vehetünk Niko-nak. De ez épp elég. Minek akarnánk változtatni a már így is fegyelemre intő Orosz fickó külsején?
A főküldetés szál teljesíthető 30 óra alatt, de az ügyesebbek akár 25-27 óra alatt is végezhetnek vele. Természetesen a 100%-os végigjátszáshoz megint bónusz feladatokat kell végrehajtanunk. Ilyenek például a 200 fertőzött galamb leölése, a 40 autó leszállítása, az 50 ugratás teljesítése, a kapcsolatok kiépítése a barátokkal, Little Jacob drogleszállítós küldetései, a rendőr adatbázisban megtalálható 70 legkörözöttebb bűnöző kiiktatása és hasonlóak. Nagy örömömre eltűntek a mentős, taxizós és egyéb miniküldetések. Nem is kellenek ezek ide. A zenék ismét tökéletesen lettek összeválogatva. Összesen 20 rádióállomás közül válogathatunk. Ez óriási szám! A műfajok közül megtalálható a Jazz, Alternatív Rock, Reggagge, Hip-Hop, Electro és sok más. Ezek mellett 3 beszélgetős rádió is helyet kapott a játékban. Hibákat nem igazán tudnék felsorolni. Talán a fedezékrendszerbe tudnék belekötni, mivel a karakter nem mindig ahhoz az objektumhoz bújik oda, ahová irányítani szeretném. Illetve kicsit a rongybaba effekten javíthattak volna még a fejlesztők. Néha ha szerencsétlenséget okozunk egy járókelőnek, érdekes módon reagálnak a történtekre és hozzáragadnak az autóhoz, vagy fura jelenségeket csinálnak. A szinkronhangokat ismét csak dicsérni tudom. Nagyon el lettek találva a karakterek hangjai. Bravo. Ugyan ezt tudnám elmondani a hangeffektekre is. Tökéletesek. Kicsit térjünk át a küldetésekre. Sajnos a megbízóink által adott feladatok eléggé egyhangúak. Általában vagy elkell furikáznunk valakit egy helyre, vagy zsernyákokat kell leráznunk, vagy éppen egy zavaró tényezőt kell likvidálnunk. Sajnos egy idő után kissé unalmassá válnak, de a játék menti a helyzetet, mivel mindig más köntösben tálalja fel a feladatokat. Az előző részekhez képest viszont nagyon könnyűek a küldetések. Érdekes felfedezés, hogy míg az előző részekben előszeretettel adtak nekünk időre teljesítendő feladatokat, itt egyáltalán nem fogunk ilyenbe ütközni. Illetve a játék is sokkal elnézőbb a feladatok végrehajtási módszereikkel szemben. Ha előre felkészülünk a várható következményekre, nem fogunk nehézségekbe ütközni, ezt garantálom.
Nem is tudnám mit írhatnék még le a játékról. Mint azt a Vice City cikkemben már leírtam, ezt a fajta játékot nem lehet se szóban, se írásban tökéletesen jellemezni. Csak az tudja mekkora élményt tud nyújtani, aki játszik is a játékkal. Ajánlom mindenkinek. Szerintem a 2008-as év legjobb játéka lett a GTA 4. És persze nem hozott szégyent az elődökre sem.
10/10
Utolsó kommentek