Az Oldalról

Üdv. Ezen az oldalon játékokról írok teszteket. Próbálok a legjobb formában írni, tesztjeim leginkább tájékoztató jellegűek.
Jelenlegi szerkesztőink:

szogyenyi (Admin, Főszerkesztő)

Ajánlott felbontás: 1024x768
Ajánlott böngésző: Mozilla Firefox

Oldalajánló

Rövid hírek az oldallal kapcsolatban

Új lap - 1

2012.07.21 - Az Eddigi Tesztjeim menüsor frissítésre került
2011.11.26
- Az Eddigi Tesztjeim menüsort frissítettem.
2011.08.13
- Az Eddigi Tesztjeim menüsort frissítettem.

Utolsó kommentek

  • szogyenyi: @4lena: Ha már pont egy autóverseny típusú játékhoz kapcsolódó teszthez írtál, akkor én figyelmedb... (2012.10.22. 16:05) Need for Speed: Shift (Xbox 360)
  • 4lena: Az igen aktív kölyöknek keresek valami jó Xbox játékot (www.supergamer.hu/xbox-360-xbox-360-jateko... (2012.10.22. 15:03) Need for Speed: Shift (Xbox 360)
  • MrMultiFrodo: Elküldtem neked a teendőket! :) (2012.08.01. 13:24) Bulletstorm
  • szogyenyi: @MrMultiFrodo: Lényegtelen, én sem értem nagyon ezt a rendszert :D Mindenesetre érdekelne a dolog,... (2012.08.01. 09:03) Bulletstorm
  • MrMultiFrodo: Lehet, hogy én vagyok a hülye , de azt hol lehet negnézni? :D (2012.07.31. 21:34) Bulletstorm
  • szogyenyi: @MrMultiFrodo: Ment egy privát üzenet. (2012.07.30. 12:31) Bulletstorm
  • MrMultiFrodo: Én segíthetek ha akarod :) (2012.07.29. 20:25) Bulletstorm
  • szogyenyi: @MrMultiFrodo: Gondoltam már rá, bele is fogtam anno, csak nem nagyon tudtam haladni vele, így fel... (2012.07.16. 08:55) Bulletstorm
  • MrMultiFrodo: Remek cikk, remek játék (lehet)!De valamire szeretném felhívni a figyelmed!Ez a blog kinézete.Szer... (2012.07.15. 23:02) Bulletstorm
  • szogyenyi: Én sajnos nem értek hozzá, de ez talán segítségedre lesz: ps2.ign.com/articles/368/368038p1.html ... (2012.06.18. 00:22) PS2 Online by: YagaMilan
  • sssen: Ps2 Slim konzolom van (2012.06.15. 12:27) PS2 Online by: YagaMilan
  • sssen: Tiszteletem! Le tudná pontosan írni,hogy hogyan lehet betlitani a konzolt ,hogy online tudjak játs... (2012.06.15. 12:26) PS2 Online by: YagaMilan
  • szogyenyi: @pal601: Fentebb található linket érdemes megnézni. De hogy ne kelljen keresgélned: www.classic-p... (2012.06.12. 20:13) International Rally Championship
  • pal601: rengeteg helyen "megtaláltam" már de a letöltés még sehol nem jött össze... Tud valaki egy használ... (2012.06.11. 14:01) International Rally Championship
  • Chornya Cholmi: Én is most tolom,tegnap raktam fel. :) A demojával játszottam kb 1000 éve,de akkor még nem volt ne... (2012.05.22. 17:59) XIII
  • Utolsó 20

Need for Speed: The Run

2012.08.10. 15:30 :: szogyenyi

cover.jpg

Sziasztok. Nem is tudjátok, mennyire vártam már azt, hogy eljöjjön ez a nap. A 2011-es E3 alatt gondolom sokan izgatottan várták, hogy vajon milyen is lesz az új Need for Speed cím. Nem volt ez másképp nálam sem. A mérce mondhatni magason volt, mivel a 2010-es Hot Pursuit egy nagyon jól sikerült reboot volt. Személy szerint kicsit vonakodtam ettől az egésztől, mert a Run-t ismét a Black Box készíti. Feltettem magamban a kérdést: Hogyan lehetett ennyire felelőtlen az Electronic Arts, hogy a földbe döngölő kritikákkal megajándékozott, egyébként is szörnyű Undercover után ismét adjon egy lehetőséget a stúdiónak? És ezen a kétségbeesett hozzáállásomon az első játékmenet videók sem csillapítottak semmit sem. Egy kedves barátomnak már akkor megmondtam: Ez a játék egy rakás fos lesz. Nem tetszik. Ez csak egy ócska Hot Pursuit másolat. És igazam lett? Volt szerencsém kipróbálni a produktumot és most bátorkodom megosztani az érzelmeimet veletek.

pic1.jpg

A szokatlanul hosszúra sikeredett felvezetés után ideje beszélnünk arról is, hogy miről szól a játék. A bevezető képsorokban ismerkedhetünk meg főszereplőnkkel, becsületes nevén szólítva Jack Rourke-el, aki épp egy Porsche Cayman kormányához kötözve ébred fel, miközben rosszarcú tagok próbálják meg bezúzatni az ócskavasat, természetesen Jack-el egyetemben. Végül hősünknek sikerül elszöknie és találkozik egy titokzatos nővel, Sam-el, aki segít benevezni a férfit a Run nevű illegális futamra, melynek célja a lehető leghamarabb teljesíteni a San Francisco-New York távot. És ennyi az egész. Nem derül ki, hogy pontosan ki is ez a Jack, az sem tudjuk, ki a nő, aki segít neki, miért is segít neki, miért pontő, de még arról sincs halvány lila fingunk sem, hogy most pontosan miért is akarják eltenni láb alól, meg egyáltalán mi a szarért kellett most neki beneveznie  erre az egészre? Hogy a 25 millióból kapjon 10 százalékot és közben kockáztassa az életét? Könyörgöm!!! Ilyen hibákat ne kövessünk már el, ha már egyszer megpróbálunk valami életet lehelni ebbe a nyominger fosba. Ja és az E3 alatt még azzal büszkélkedtek, hogy ez az első olyan Need for Speed, amely komoly történettel rendelkezik. Máris becsapva érzem magam, pedig a játékmenetről még szó sem esett. Néha a játék közben kis átvezető videókban hallhatunk párbeszédeket, de ezek is annyira szánalmasak, hogy akkor már inkább ki is hagyhatták volna ezeket. A mondatok, amelyek próbálják keményebbé tenni a főhőst, inkább még tovább süllyesztik a karaktert, amellyel a játékos egyáltalán nem is tud azonosulni, akármilyen erősen is szeretne.

pic2.jpeg

A Run versenymódok szempontjából nem igazán bőkezű. Természetesen egy ilyen történet mellett a körversenyeket és a driftet teljesen hanyagolnunk kell. Könnyen kitalálható, hogy a sprint az egyetlen olyan játékmód, amit a játék fel tud mutatni. Ezt próbálják kicsit tarkítva beadni a játékosoknak. Van a sima verseny, ahol ugye az adott szakaszon kell elsőnek lennünk, így ugorva feljebb a helyezésben. A Time Trial egy szakaszokra osztott verseny, ahol az idő a fő ellenfelünk. Ezek mellett kapott még helyet a kieséses verseny, ahol egy bizonyos időintervallumon belül kell leelőznünk a másik versenyzőt és előtte maradnunk. Ennyiben ki is merültek a versenymódok. De a játékmenetet azért próbálták változatossá tenni, mégpedig gyaloglós jelenetekkel. Mit is értek ezalatt? Főhősünk néha kipattan a járgányából, ha a helyzet úgy kívánja és rohanásba ered üldözői elől, amíg le nem csillapodik minden körülötte. Ilyenkor kapunk egy jó kis mozit, ahol mindenki fut mint az állat, mi pedig a Quick Time Event féle gombnyomogálással hajtjuk előre a jeleneteket. Ezt is úgy harangozták be, mint ha valami korszakújító elemként került volna bele a játékba. Azt meg kell jegyeznem, hogy valamelyest tényleg feldobják az ember hangulatát, de ezekből a jelenetekből annyira kevés van, hogy ennyiért már szinte kár volt dolgozni ezzel. Néha beleütközünk üldözős jelenetekbe, ahol az ellenséges gépfegyveresek vagy egy helikopter elől kell menekülnünk. Ezek is tök jó dolgok, a sok versenyzést igazán megszépítik ezek a jelenetek.

pic3.jpg

Ma már az autós játékokat sem kerülheti el a sokak szemében magát a gonosznak tartott ördögi kreálmány, az ellenőrzőpontos rendszer. A pályán különböző szakaszonként ellenőrzőpontok vannak elhelyezve, amelyekre lehetőségünk van visszaugrani, ha netán mégsem úgy jönne ki a lépés, ahogyan azt mi elterveztük. Ez egy tök jó ötlet, mert a tankerhajót is megszégyenítő kezelhetőség mellett erre szükségünk is lesz. De ezt is sikerült elbaszniuk, mert szerencsétlen játékos rá van ezekre erőltetve. Ha véletlen kicsit lecsúszol az útról, már vissza is lök a játék a legutóbbi mentett pontra. Még annyi esélye sincs szerencsétlen embernek, hogy legalább megpróbálná visszakorrigálni a kocsit az útra, mielőtt ő maga döntene arról, hogy akkor oké, ezt most elszúrtam, menjünk vissza az ellenőrzőpontra. Ne értsetek félre, a játék ad rá lehetőséget, hogy manuálisan ugráljunk vissza korlátozott darabszámban, de az előbb említett esett több mint felháborító. Vagy csak én vagyok már nagyon old school és nehéz haladnom a korral? Az is felháborító, hogy néhol olyan hülye helyekre teszik ezeket a pontokat, hogy ha elmegyek a benzinkút mellett és vissza akarok ugrani egy kocsi váltásra, akkor pont úgy rak vissza a játék, hogy még csak véletlenül se tudjak bemenni.

pic4.jpg

Autók tekintetében igen bő a választék. A már megismert modelleket itt is vezethetjük, illetve néhány újjal is megismerkedhetünk. Ízelítőképp: Nissan 370z, Porsche 911 GT3 RS 4.0, Team Need for Speed Mustang RTR-X, Lotus Exige, Pagani Huayra, Mazda RX-7 RZ és még sorolhatnám. Kezdjük ott, hogy az irányítás, mint már mondtam, rettenetes. Valamelyik kocsi túlkormányzott, valamelyik alulkormányzott. Nagyon jól kell ügyeskedni ahhoz, hogy ne faroljon ki a hátulja egy éles kanyar bevétele közben, vagy hogy ne menjünk neki semminek legalább egy pályán belül. De ezt az érzést így szóban nagyon nehéz átadni. Tisztázzuk le: ezen a részén a játék megbukott. De hogyan válthatunk kocsit? A benzinkutakon áthajtva erre lesz lehetőségünk. Néhány kocsi szintenként nyílik meg, mások akkor, ha egy nagyobb ellenfelet legyőzünk, vagy ha sikeresen teljesítünk egy szakaszt és épp autót kell váltanunk a szokatlan helyzet miatt. Törésmodellről nem beszélhetünk, mert még olyan mértékű sincs benne, mint a Hot Pursuitban volt. Persze a festék az kopik, a kasztni horpad, ennél több szerintem igazából nem is kell. Ez nem Burnout.

pic5.jpg

A grafikáért a Battlefiled 3-at is hajtó Frostbite 2 motor felelős. Rosszat nem is tudok róla mondani. A tájak gyönyörűek és változatosak, igazi Need for Speed hangulatot sugároz magából. A fények és a környezeti elemek is rendben vannak, mindezek mellett még a kocsik is szépek. Egy nagy baja van ennek az egésznek. 30 FPS fölé az istenért nem akarna felmenni, pedig egy-két helyzetben szükség is lett volna rá. A fizika egyenesen felháborító. Az útirányjelzőknek nem lehet nekicsapódni (mint anno az Undergroundban, -vagy hogy valami újat említsek a munkatársak produktumaiból- és az Undercoverben) Akkor meg mi a fészkes fenének van oda téve? Valószínűleg rájön a játékos a térkép alapján is. Lehet ez apróság, engem kicsit kiakasztott, amikor ugyan abba a rohadt sarokba harmadjára pukkantam bele. A rendőrautók súlya pedig olyan nagy, hogy épp elég őket csak súrolni ahhoz, hogy a kocsi totálkárrá törjön, ezzel nulla esélyt adva a versenyzőnek. Könyörgöm, döntsük már el, hogy akkor most arcade vagy szimulátor játékot csinálunk???!!!  A zenelistáról nyilatkozni nem sokat tudnék, mivel a játék legtöbbször nem is a licenszelt zenéket játssza, csak nagyon ritkán egy-egy verseny közben. Azért pár muzsikát sikerült kihalásznom, ami nekem elnyerte a tetszésem, a többiről nyilatkozni nem tudok, mert több, mint a felét én nem hallottam. A szinkronhangok eléggé gyérek. Valami költségkímélő megoldást alkalmaztak valószínűleg, mert példaképp Jack hangjában is annyi a motiváció a verseny megnyerése felé, mint például zacskós tejben a valódi tej. Szörnyű. A kocsik hangja viszont pazar, erre nem lehet panasz. És még rímelt is. A mesterséges intelligencia olyan 2005-ös szinten van. Mi is jelent meg akkor? Ja igen, emlékszem már! Hát a Most Wanted. Ugyan az a segghülye gondolkodásmód van itt is, mint ott, csak itt kicsit visszábbengedtek a gépszíjon. Az ellenfelek, amíg meg nem előzzük őket úgy mennek, mint egy papamobil, azután padlógázzal előznek vissza. És azt már inkább nem is vesézem részletesebben, hogy egy csúcskategóriás Pagani Zonda-t milyen könnyen előz be egy mezei Ford rendőrautó… Mindennek tetejébe a karrier mód csupán 2 órányi játékidőt foglal magába. Ez a töltőképernyők bámulásával, a folyamatos reseteléssel (már aki ugyebár) és az irányító billentyűk állandó újrakonfigurálásával olyan 4-5 órára nyúlik meg. Ez nem valami sok. Végre valakinek sikerült lepipálnia a Call of Duty-t. (Na tessék, már megint mivel példálózom). Pánikra semmi ok, ha tovább szeretnénk kínozni magunkat akkor belevethetjük magunkat a kihívásokba, ahol medálokért versenyezhetünk a már levezetett útszakaszokon, de barátaink időit is megdönthetjük az Autolog-on keresztül.

pic6.jpg

Csak nevetni tudok ezen a rakás szerencsétlenségen. Igazából szólva nem vagyok ideges, se mérges, mert ennél többre én már a játék kezdetekor sem számítottam. Csak tényleg akkor vegye meg az, aki megszeretné, ha a rááldozott pénzt már semmi másra nem tudja elkölteni. Nem vagyok hajlandó elhinni, hogy a Black Box az utóbbi 6 évben semmit sem tanult. Csak úgy visít róla, hogy ez haszonszerzés céljából készült. Végül is egyszer végig lehet vinni, de hogy a Földön egyáltalán létezik olyan ember, aki a maga szórakoztatására többször is végigvigye a játékot, azt csak nehezen tudom elhinni. És igen, ez szerintem csak egy gyenge Hot Pursuit klón.

 

5.5/10

 

 

És a végére engedjetek meg nekem még egy személyes megjegyzés: Inkább a World-re koncentrálnának, azt csinálnák meg normálisan, mert abból még egy igazán jó kis versenyjátékot ki lehetne hozni, ha nem szarnának magasról a felhasználók fejére. Na de ne szaladjunk ennyire előre, ezt a témát majd október 5-én kifejtem bővebben is.

Szólj hozzá!

Battlefield 3

2012.08.03. 15:30 :: szogyenyi

cover.jpg

A háborús FPS-ek piacán a Call of Duty széria már elég régóta egyeduralkodóként feszít, mint „vitathatatlan” bajnok, így nem csoda, hogy az Electronic Arts-nak valamivel oda kell pörkölnie a konkurenciának. Ami 2010-ben a Medal of Honor-nak nem sikerült, az mind áthárult a Battlefield 3-ra. A DICE vállán nem kicsi a teher, de minden eszközük és tudásuk megvan ahhoz, hogy egy igazán jó, modernkori háborús FPS-t összeüssenek. Így hát a Battlefield 3-mal szemben nagyok voltak az elvárások, arról nem is beszélve, hogy szintén 2011 végén jött a nagy riválisnak tekintett Modern Warfare 3 is.

pic1.jpg

A DICE nem kerülgette a forrókását. Mindent felhasznált, aminek egy mai háborús játékban benne kell lennie. Vannak az amerikaiak, a gonoszarcú orosz bácsik, atombomba, s ezt mind megfűszerezték egy csipetnyi adrenalin dús akcióval. No de komolyra fordítva a szót. A történet Henry Blackburn tengerészgyalogos főtörzs körül zajlik, akit épp, két nagyon fontos embernek látszó alak zaklat a múltjával kapcsolatban. Black múltbéli misszióinak felidézésein keresztül ismerhetjük meg a múlt történéseit és ragadhatunk fegyvert a Közel Keleten és Irakban. (Hmmmmm… Ez a helyzet nekem valahonnan annyira ismerős…) Közben szemtanúi lehetünk rajtaütéseknek, harcolhatunk az igazságért és kergethetjük/futhatunk a rosszarcúak elől csapatostul vagy magányos farkasként.

pic2.jpg

A történetmesélés sosem volt az erősségem, hagyjuk is ezt a részét, még mielőtt valami poént még leszúrok véletlenül. Nézzük a játék lényegi részét. Mik is a Battlefield 3 alapjainak mondható elemek? Nos, a Battlefield 3 nem mutat fel sok újdonságot semmihez képen sem. Ami kötelezően kell bele, azt megtaláljuk. Az olyan apróságokon keresztül, mint a visszatöltődő életerő, (gondolkoztam rajta, hogy itt most megint említsem-e a Bad Company első részét, most kihagyom inkább) vagy a harc földön, tankban, vadászrepülőgépben. Ez mind szerepel a játékban. Persze ezekkel nincs is gond, mivel a folyamatos lövöldözések monotonságát ezek a jelenetek dobják fel, az állunkat eldobni nem fogjuk tőlük, mivel ezt már mind láttuk valahol, valamikor még régebben. És mindemellett olyan hitelességgel, hogy a játékos egy pillanatig még képes el is hinni, hogy most éppen egy vadászrepülőgépben ücsörög és ő kezeli a rakétákat. Ezek között folyamatos lövöldözések vannak, csak a helyzet változó. Ha éppen nem egy hatalmas városon belül szórjuk a golyókat, akkor épp az ellenséges osztagok elől próbálunk meg menekülni, vagy mesterlövészként asszisztálni csapattagjainkat.

pic3.jpg

Olykor a folyamatos rohanást egy-egy bunyó szakítja meg, ami nagyon látványos és elképesztően sokat dob a játék hangulatán. Ezek a jól ismert gombnyomkodós Quick Time Eventeken alapulnak, és habár a mozgások és a fogások rettenetesen jól néznek ki, mégis úgy érezzük magunkat, mint ha csak élveznünk kellene a mozit és 10-15 másodpercenként megnyomni az E, SPACE vagy a Bal egér gombot. Nem sok beleszólást ad a játékosnak ilyen téren a játék. A Battlefield játékokra eddig jellemző hatalmas terek és szinte teljes szabadság itt teljes mértékben eltűnik. Egy újabb cső FPS-t kapunk, agyontömve szkriptelt elemekkel. Pont azt kapjuk, amit elvárunk egy ilyen sztori orientált egyjátékos résztől. A Call of Dutyból ismerős, „a kampány során több katonát is irányíthatsz” elemet ez a játék is átemeli, annyi különbséggel, hogy a különböző irányítható karakterek itt szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

pic4.jpg

Amiben a Battlefield 3 legfőbb tekintetben is kiemelkedően elhúz vetélytársai mellett, az a Frostbite 2 grafikus motor. Egy új szintre emeli a videójátékokat, amely talán az egyetlen olyan motor szerintem, amely képes harcba szállni a Crytek féle CryEngine 3-mal. A textúrák, az effektek, a mozgás animációk mind nagyon szépek és látszik rajtuk, hogy rengeteg energia lett beléjük fektetve. Ez főleg a közelharcban mutatkozik meg, de olyan apróságokra is odafigyeltek, mint például az objektumok átugrása vagy a kúszás, hogy ezutóbbi tényleg kúszásnak tűnjön, ne csak úgy, mint ha egy kamerát tologatnánk a földön. Engem ezzel nagyon megfogtak. A fényekkel viszont vannak problémák. Egyszerűen annyira vakítóak, mint ha reflektorok lennének. (Ezt egyébként jelezték is a játékosok, akiket többjátékos játékmódban nagyon zavart a fegyverlámpa fénye és már javításra került a probléma) A környezet rombolhatósága is egy új szintre emelkedett a Frostbite 2-vel, habár én nagy javulást etéren nem véltem felfedezni. Persze a betonoszlopok, homokzsákok és egyéb ilyen apró dolgokat szétzúz a golyóáradat, de azt ne várjuk, hogy most egy komplett panelházat képesek leszünk lerombolni egy rakétavetővel. A zenével én száz százalékig megvoltam elégedve. Kissé komor, mély zenék csendülnek fel, amely nyomasztó érzést kelthet a játékosban, de pont ez illik a játékhoz. A szinkron nem egy profi alakítás, belekötnivalónk egyáltalán nincs. Minden karakter jellemét egyértelműen ábrázolják a hangok. A kampányon nyúlfarknyi 6 óra alatt végig lehet sprintelni, ezt hivatott meggyújtani a kooperatív mód, ahol az egyjátékos térképeken oldhatunk meg együtt különféle feladatokat.

pic5.jpg

Habár a Battlefield 3 nem igazán nyújt többet, mint egy Call of Duty, az egészet valahogy mégis sikerült úgy összerakni, hogy lebilincselő legyen. Habár sokan inkább a többjátékos mód miatt veszik meg, nem árt rászánni azt az egy délutánt az egyjátékos kampányra is.

 

9.7/10


Szólj hozzá!

Operation Flashpoint: Red River

2012.07.27. 15:30 :: szogyenyi

cover.jpg

A Codemasters 2009-ben szerette volna visszahozni az Operation Flashpoint nevet, mint az Arma 2 hivatalos ellenfele. A Dragon Rising az én véleményem szerint nem volt elég meggyőző ahhoz, hogy a két név közül bármikor is azt válasszam. (Habár Arma-t még nem teszteltem eddig). Valami ilyesmit érezhettek valószínűleg a Codemastersnél is, ezért 2 év elteltével be is futott a legújabb Operation Flashpoint játék, Red River néven. Érdekesen hangzik. Vajon mennyiben különbözik az elődtől?

pic1.jpg

A történet 2013-ban van elhelyezve. Tádzsikisztánban járunk ahol épp polgárháború folyik. Az Afganisztánból érkező lázadók szeretnék létrehozni itt a saját birodalmukat, ami természetesen az Amerikai hadseregnek nem tetszik, ezért közbeavatkoznak, ami meg a Kínai Népfelszabadító Hadseregnek nem tetszik, így harmadik félként ők is becsatlakoznak a háborúba. Lassan már azt sem tudjuk, ki kivel van.

pic2.jpg

Node térjünk a tárgyra. Lényegében mit változott a Red River? Játékélmény szempontjából sokat is, meg nem is. Egy négy fős osztag embereként tevékenykedünk a Tádzsikisztán kopár vidékein, miközben a nem éppen a jó modoráról híres őrmester ossza nekünk az eszet. Ezzel megpróbáltak egy kis életet lehelni a játékba, ami mindenképp jól jött a Red Rivernek, főleg egy unalmas Dragon Rising után. Csapattársaink folyamatosan kommunikálnak, a többi csapat rádióbeszélgetéseit is hallhatjuk, egyszóval tényleg olyan érzése van az embernek, mint ha mindent tudna, körülvenné a játékost a háborús tér. Eközben persze jó katonához híven írtjuk az ellenfeleket, megvédünk pozíciókat és meghátrálunk, ha a helyzet úgy kívánja. Ez utóbbi szintén egy kis színfoltot ad a háborús játékok terén, ahol a hírhedt amerikai hadsereg végre nem csak a foga fehérjét virítja ki nekünk a legyőzhetetlenségével.

pic3.jpg

A lényeges pontra akarok térni. Sikerült a Red River-nek kijavítania az előd csúfos hibáit? Örömmel jelentem: Teljes mértékben. A Red River még csak véletlenül sem hasonlítható elődjéhez, csak akkor, ha nagyon az alapoknál szeretnénk maradni. A háború szimulációs érzete az itt is megmarad, kicsit megkurtítva természetesen. Mit értek ez alatt? Noha egy pontosan kivitelezett fejlövéstől még mindig elég hamar feldobhatjuk a pacskert, Normal fokozaton a játék nehézsége már elég tűrheti, így egy cseppnyi óvatossággal és körültekintéssel könnyedén vehetjük a kihívásokat. Ja és azt említettem, hogy az ellenőrzőpont rendszer végre valahára működik? A játékból kilépve később ugyan azon a ponton folytathatjuk a bevetést, ahol épp mentett a játék, nem erőlteti ránk egyszerre az előző pályát. Tudom, hogy ez 2011-ben már nem újdonság, de ez esetben én annak tartom. Aki a Dragon Risingel játszott, az át tudja élni az érzést. És végre valahára mi magunk válogathatjuk meg a felszerelésünket. Nincs többé holttestmotozás, turkálás az ellátmányos dobozban és sírás-rívás, hogy a kedvenc fegyverünk lőszerhiányban szenved. Itt máshogy működnek a dolgok. A bevetés előtt mi magunk válogathatjuk meg, milyen fegyvereket szeretnénk használni az adott misszió során, illetve ezek kiegészítői között is válogathatunk. A pályákon elég sűrven vannak elhelyezve lőszerdobozok, de ha ez nem lenne elég, természetesen felszedhetjük az ellenfél fegyvereit is. Profilunk szinteket is léphet a játék folyamán, amelyhez pontokat az ellenségek eltalálásáért kapunk. De hogy hol jelzi a szintünk állapotát, azt nem sikerült megtalálnom. Lehet hogy nincs is ilyen a játékban? Na mindegy, a lényeg az, hogy szinttől függően válnak elérhetővé a jobb fegyverek és kiegészítők és minden sikeresen befejezett küldetés után skill pontokat kapunk, amiket különféle adottságokra oszthatunk el, mint a futás időtartama, célzás pontosság, stb…

pic4.jpg

A játék alatt nem meglepő módon az Ego engine fut. Nem részletezném a dolgot, mert amit a Dragon Rising-nál már kifejtettem, az egytől egyig mind igaz itt is. Kopott, sivár táj, ami persze nem meglepő a helyszínt tekintve, de kissé túl élettelen. A textúrák még mindig csúnyák és az egész összkép úgy hat, mint ha valami ócska IWEngine futna alatta. (Yeahh, már megint a Call of Duty) Egyszóval nem szép, de nem szemrohasztó, elviselhető a látvány. A zene viszont szó szerint odab*sz. A humvee-ben való furikázás közben igazi kemény rock muzsikák szólnak, amelyek tényleg nagyon jók, persze azoknak, akik szeretik ezt a műfajt. Olyan igazi amerika feelinget ad a játékhoz. A szinkronhangok nem rosszak, elég tűrhetőek. Viszont az őrmester idióta szabályai és állandó káromkodása eleinte még mókásnak tűnik, de nagyon hamar a játékos idegeire megy körülbelül a második küldetés után. Legszívesebben én magam lőttem volna fejbe, annyira egyhangúvá válik a játék végére. És ezt kell hallgatni minden egyes utazás közbe, a cél felé tartva, a támaszpont felé tartva, legyünk akár humvee-ban vagy repülőn. Ezek az utazások is nagyon sok időt lopnak el a játékidőből és nagyon unalmasok is. A mesterséges intelligencia itt sincs a toppon sajnos. Az ellenfelek még tűrhetően viselkednek, a csapattársak viszont olyan sík hülyék, hogy én őket is simán kinyírtam volna, ha megengedné a játék. Nem elég, hogy állandóan befutnak a puskám csöve elé, hangoztatván: „Vigyázz, elszaladok előtted!”, amikor már rég átért a megjelölt pontra és én természetesen pont akkor húzom meg a ravaszt, amikor előttem jár szerencsétlen. Az meg már csak hab a tortán, hogy ha lelőnek, nagyon ritkán kapunk tőlük orvosi ellátást, inkább tüzelik az ellenfelet, mint hogy a szerencsétlen, haldokló játékoson segítsenek. Bezzeg a számítógép által irányított társaink rögtön ellátásban részesülnek, még ha az a felcser életébe is kerül. A Red River szintén tartalmaz kooperatív módot, amely 4 főt enged egyszerre játszani és a kampány 10 küldetését vihetjük végig barátainkkal vállvetve. Nagyobb újítást ez a játékmód most sem tartogat, úgy gondolom nem is feltétlenül szükséges.

pic5.jpg

A Red River mérföldekkel jobb, mint a Dragon Rising. A gyerekbetegségeket már kezdi kifele nőni a brand (ha nevezhetjük annak) és kissé arcade irányvonalat képvisel a játék, ami ugyanakkor nem megy a minőség rovására. Ha Operation Flashpoint játékkal szemezgettek, mindenféleképp a Red River-t válasszátok. Higgyétek el, semmit nem veszítettek azon, ha az előző rész „véletlenül” kimarad.

8.3/10

Szólj hozzá!

Race Driver: GRID

2012.07.20. 15:30 :: szogyenyi

cover.jpg

A Codemasters az új irányvonalat vett Colin McRae: Dirt után egy újabb versenyjátékkal örvendeztetett meg minket. Mielőtt belekezdtek volna a Dirt második részének fejlesztésébe, napvilágot látott tőlük egy teljesen más témájú versenyjáték, Race Driver GRID néven. Kicsit söpörjük félre a rallys élményeket és koncentráljunk a zárt pályás futamokra.

pic1.JPG

Nos, a GRID egy meglehetősen változatos játék. Legalább is ami a karrier módját illeti. Elsőként versenyajánlatokat kapunk, amiből a nekünk legjobban tetszőt kiválasztva kereshetünk pénzt saját istállónk felállításához. És az igazi karrier ezzel indul be igazán. Miután megalapítottuk a csapatunkat, már semmi sem állhat az utunkba. Nincsen parancsolgató főnök és egyéb zavaró tényező. Itt mi vagyunk a döntéshozók, csakis saját magunknak versenyzünk. A három földrész, USA, Európa és Japán külön „kis karriernek” tekinthető. Minden földrészen az a cél, hogy az adott versenyeket teljesítve a lehető legjobbak legyünk, ezáltal nyílnak meg számunkra a későbbi versenyszámok. Minden kontinens más-más stílussal rendelkezik. Míg Japánban a zárt pályás futamok, hegyi szakaszokon történő kocsikázás és a Drift párbajok a leginkább előforduló versenyek, addig Európában részt vehetünk túraautó bajnokságokon, Formula 1000-es versenyeken, az USA-ban pedig legfőbbképp izomautókkal mutathatjuk meg, ki is az ász a pályán. Átfedések természetesen vannak, példaképp GT1, GT2 és prototípus kategóriájú versenyeket mindegyik helyen futhatunk. Az aktuális szezon végéhez érve benevezhetünk egy 24 órás Le Mans versenyre, ami persze nem kötelező, de egy ilyen futam megnyerése nagyon szép összeget hozhat a konyhára.

pic2.png

Saját csapatunkat úgy menedzselhetjük, ahogy nekünk tetszik. Elsőként persze egy nevet kell adnunk neki, majd autónknak készthetünk saját matricázást, ami megkülönböztet minket a többiektől. A versenyek teljesítésével különböző szponzorajánlatokat is kapunk, amelyeket úgy fogadhatunk el, ha feltüntetjük a logójukat a kocsinkon. Minden szponzornak más a kikötése és ehhez mérten fizet. Megszabhatják, hanyadik helyen végezhetünk minimum, sérülés nélkül fejezzük be a versenyt vagy csak szimplán teljesítsük a futamot. Garázsunk bővítésével csapattársakat is toborozhatunk, akik velünk együtt indulnak a versenyeken. Nagyon érdemes átgondolni, hogy milyen nemzetiségű és tudású emberkéért perkálunk ki milliókat, mivel meghatározó tényező lehet a kocsi, amit vezet vagy az is, hogy milyen beállítottságú a kiszemelt személy. Például egy japán dritbajnoktól ne várjuk el, hogy zsinórba kétszer is megnyeri helyettünk az európai túraautó bajnokságot egy BMW-vel.

pic3.jpg

A lényegi részét ezzel le is tudtuk, foglalkozzunk kicsit tüzetesebben a játékkal. A GRID alatt a saját fejlesztésű EGO (vagy hívhatjuk Neon-nak is, bár ma már inkább EGO-nak nevezik, ezek után én is így fogom) motor duruzsol. A játék elképesztően gyönyörű. Az autók kidolgozottsága szemkápráztató, a pályák is úgy néznek ki, ahogy elvárnánk. A füst is rendkívül élethű, jóformán nem lehet átlátni rajta, és még a videókártyát sem izzasztja meg. Amit a Dirt és Dragon Rising tesztnél is elfelejtettem említeni az itt is jelen van. Betöltéskor a játék megmutatja a statisztikánkat, hogy hány kilométert tettünk meg eddig, mennyi pénzt költöttünk összesen, a visszatekerések számát és egy csomó olyan érdekes adatot közöl a játékosokkal, amely nagyon hasznos szerintem. És nem utolsó sorban nekem ez az ötlet nagyon tetszik mindegyik újabb Codemasters játék esetében. Arcade játékhoz képest rendkívül részletes törésmodellt kaptak a négykerekűek. A lökhárító nem marad a kocsin egy ütközés után, ami kell, az szépen le is hullik a kocsiról. Sőt, ha elbambáskodunk egy kanyart, ripityára is törhetjük a gyönyörűségünket. Szerencsére aggodalomra semmi ok, hiszen limitált számú idővisszatekerő lehetőséggel rendelkezünk, amely lehetővé teszi, hogy a versenyt egy olyan pillanathoz tekerjük vissza, ahol még megfékezhetjük a balesetet, így nem kell újból kezdeni az egész versenyt. (Ezt már a Forza Motorsport 3-ban is imádtam, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a GRID jó egy évvel korábban jelent meg, mint az előbb említett Forza Motorsport 3!!!) Nem véletlenül tértem ki erre a fontos játékelemre, mert nagyon-nagyon nagy szükségünk lesz rá. Legalább is azoknak, akik nem profi versenyzők és csak hébe-hóba, szórakozás céljából ülnek le versenyjátékokat játszani. Mindenek előtt le kell szögeznem, amit már említettem: Ez egy arcade játék. Ehhez mérve az irányítás is eléggé furcsa. Mit is mondjak? Kissé nehézkesebb, mint a Dirt esetében volt. De szokható. Bár ez inkább egy-egy adott járműre igaz. Amíg a Nissan Skyline R-34-et jól lehet kezelni, ellentétben ezzel a Toyota Corolla irányítása bődületesen rossz. És ez nagyon sok kocsinál így van. Meg lehet velük tanulni autókázni, mert minden kocsi+kanyar kombinációra van egy nagyon jó kanyarodási taktika.

pic4.jpg

De ez csak a kihívás kisebbik része, mert mellette ott a rendkívül agresszív mesterséges intelligencia. Az első pár versenyen még eléggé tűrhető a játék nehézsége, a második megnyitható versenyszériában már azért kezd kifelé körvonalazódni, hogy itt nincs ám szarozás. Az ellenfél bármi áron képes megkaparintani a győzelmet, legyen az tiszta út, vagy mocskos trükkök tömege. És sajnos ez az agresszivitás egyre jobban kezdi jellemezni az ellenfelek, minél feljebb haladunk azon a bizonyos ranglétrán. Én könnyű fokozaton vittem a játékot, de még így sem bírtam velük és őszintén bevallom: Ez volt a fő tényező, amiért én nem voltam hajlandó végigjátszani a játékot. Igazságtalannak tartom, hogy rögtön az első kanyarban a mocskosa egyből belém rohan de méghozzá úgy, hogy abban a szent másodpercben a gumifalat csókolgatom. Itt kissé elszaladt a ló a Codemasters alatt. Igaz a verseny előtt a menedzserünk figyelmeztet is, hogy Pityukával a 8. helyen ügyeljél, mert nem szeret veszíteni és bármi áron belebasz a gumifalba, hát űtet az meg nem érdekli. Na szóval értitek. Ha már itt tartunk, folyamatos kommunikációban állunk a csapattársunkkal is, aki tájékoztat bizonyos időközönként a pozíciójáról, vagy ha épp mögöttünk van. A menedzserünk verseny közben folyamatosan szórja az infókat, hogy például hanyadik helyen vagyunk, ha baleset történt akkor éppen ki pördült meg, vagy ha véletlenül a miénk lenne a nap legjobb ideje. Nekem ez már annyira hiányzott a versenyjátékokból, hogy én ennek nagyon örültem. Ezzel szerzett nálam egy jó pontot a Codies. Zene terén nagy változás sajnos még mindig nem történt. Nincsenek licenszelt zenék, a versenyek alatt is csak akkor szól zene, ha éppen egy nagy, mindent eldöntő döntőben versenyzünk. Emiatt szomorú voltam, de ezen kívül a felcsendülő dallamok nagyon fülbemászóak. A játékidőre sem lehet a panasz, jóval több, mint 10 órát vesz igénybe a futamok legyűrése.

pic5.jpg

Hogy is fogalmazzak. Alapvetően a Race Driver: GRID-el nincs baj. Ezt úgy mondom, mint ha csak szimplán, mindenféle belemerülés nélkül kellene beszéljek a játékról. Az MI erőszakossága sajnos lerombolja az egyszerű játékosok versenyszellemét, és akiben nincs elég kitartás ahhoz, hogy ezzel szembe nézzen, mint én, nagy eséllyel hamar túlad a játékon és én ezt teljes mértékben meg is értem. Ettől eltekintve egy remek versenyjátékot kapunk a pénzünkért, aki érez magában elég tehetséget és szereti a kihívásokat, mindenféleképpen tegyen vele egy próbát. De vásárlás előtt nagyon erősen ajánlatott kipróbálni legalább a demó verziót!!! Nálam most csak:

8/10

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása
Mobil