Tisztelt Olvasó! Mielőtt belekezdenék eme szösszenetem megírásába, két dolgot kell tisztáznunk. Az első egy játék, amelyben csirkékre kellett vadászni. Nem meglepő módon eme sikeres alkotás neve mindenkinek ismerősen fog csengeni. Úgy hívják: Moorhuhn. Aztán van egy videójáték fejlesztő és kiadó lengyel cég, aki úgy gondolta, hogy ezt a jól bevált receptet kicsit módosítani kellene és ismét piacra kellene dobni. Ez a cég a City Interactive nevet viseli. Gondolom sokak számára ismerős lehet a selejt minőségű játékaik miatt (no de hát ha Stuart Black megváltja a világot, nemde?), vagy ha máshonnan nem is, akkor a Rossz PC Játékok sorozatból.
Mivel kifogyóban vagyok már az előre betárazott írásokból és a minap megint rámjött a fordíthatnék, ezért úgy gondoltam, hogy megnézem magamnak ezt a remekművet. Csak hogy ne mindig AAA kategóriájú címek szerepeljenek az oldalon, néha kell a változás. Hogy az alapötlet kinek a fejéből pattanhatott ki, azt nem tudom, de valószínűleg azt gondolták, hogy miért is ne futhatna be? Hát első látásra a cég hírneve miatt ne mocskoljuk be a játékot, nézzük is meg mi rejlik az indítófájl mögött.
Nos, az alapötlet mi más is lehetne: igen, csirkevadászat. Viszont teljesen 3 dimenzióban. Megyünk előre és addig öljük szerencsétlen szárnyasokat, amíg el nem érjük a kitűzött pontszámot. És ez megy 8 szerencsétlen pályán keresztül. Persze ennyiben még nem hull el a dolog, mivel lehetőségünk van különböző lehetőségek kihasználására is, amelyek segítenek az adott pályák végigvitelében. Ha tojásokat lelünk, akkor azok színtől függően olyan bónuszokat adnak, mint időlassítás, dupla szorzó, meg hasonló. Ez egyébként pályánként változik, mert van, ahol az almák és az üres konzervdobozok lelövésért részesülünk némi jutalomban. A pályákon kihasználhatjuk a különböző pályaelemeket, mint például a tápos zsák, ami magához vonzza a csirkéket, csengő ami hangjára a kutya kikergeti az általunk elérhetetlen helyekről a csirkéket és ehhez hasonló dolgok vannak elrejtve. Fegyverek terén kapunk egy sablon sörétes puskát, vadászhatunk távcsöves fegyverrel és minigunnal, de akár használhatjuk a lábunkat is. És körülbelül ez megy 8 pályán keresztül.
2007-ben előnyös megjelentetni egy játékot az Unreal Engine 2.5-el? (Jó most mutogathatnánk a Duke Nukem Foreverre de az más tészta). Elnézve a City többi 2007-es és akörnyéki játékát, úgy tűnik, nem volt sok választási lehetőségük, mivel minden játékuk egy kaptafára Unreal motorra épült. Természetesen mondhatnánk, hogy egy ilyen gyerekes játékhoz hova bitang motor meg kidolgozottság, a baj csak annyi, hogy ezt körülbelül az első Unreal motorból is ki lehetne sajtolni, ha nagyon akarnánk. Így az az érzésem támadt, hogy feleslegesen kell a gép erőforrásait pazarolnunk. (Nem mint ha ma vagy akkoriban valakit is földhöz vágott volna a gépigénye) Olyan átlagos minden. Semmi extra. Még a golyók nyomai sem maradnak meg a tárgyakon. Hát a szinkron aaaazzz szerény véleményem szerint borzalmas. Igaz nem volt nagy munka, nem több, mint 10 perc alatt kész is lehettek vele, és amiről itt most szó van az a narrátor hangja, ami elképesztően idegtépő tud lenni. (Erre mondhatnám, hogy nem hiába szerepel a játék nevében a Redneck szó). És körülbelül ennyiben ki is merült minden.
Tudom, hogy ez a játék nem az én korosztályomnak való és talán ez is egy oka, hogy kissé lehúzóan bántam a játékkal. Maga az alapötlet nem rossz, a hibát inkább a megvalósításban látom. A gyermekek talán el is lennének vele, és ha a budget kategóriába kellene sorolnom, még azt mondanám, hogy korrekt a dolog. Bár nem mint ha ez Lengyelországon kívül más országban megjelent volna dobozosan, esetleg a Tesco, Auchan vagy a Media Markt kínálatában tudnám elképzelni.
3.5/10
Utolsó kommentek