A Medal of Honor az első 2. VH-s játékok között van. Szinte mondhatni, hogy minden 2. világháborús FPS elődje. Igaz, az előtt ott volt az RTWC is. De az kicsit más jellegű. Sok régi emlék fűz ehhez a játékhoz, így muszáj volt megint elővennem e klasszikust. Igaz, anno a PSX-es kollégák már élvezhették a játék örömeit, de 2002-ben megjelent a PC változat is. Nos, akkor lássuk:
Mint említettem, a játék a 2. VH idejében játszódik, mi személy szerint Lt. Mike Powell bőrébe bújva élhetünk át különféle missziókat. A játékmenet rendben van. Változatosak a küldetések is. Vezethetjük a Tigris Tankot, egy Jeep géppuska mögül szórhatjuk az áldást, és átélhetjük a nevezetes D-Nap borzalmait is.
Grafikával sincs különösebb probléma. Az IdTech 3 engine remekül muzsikál, mint anno számtalan játéknál tette azt. Fegyverarzenál is változatos. Használhatunk Amerikai és Német fegyvereket is. (Viszont itt egy negatívumra kitérnék majd) A menü az, ami engem nagyon elkápráztatott. Szerintem nagyon ötletesen megoldották. A többszöri újrajátszásról a medálok begyűjtése gondoskodik. Bizonyos medálokat csak akkor kapunk meg, ha egy adott misszióban egy különleges feladatot teljesítünk. Legyen az egy hadifogoly kimentése, tervrajzok ellopása, stb. Volt még pár pályán olyan szituáció is, ahol Német tisztnek kiadva magunkat kellett beszivárognunk a bázisra. Ez is tök ötletes, viszont sajnos én sosem tudtam úgy átverekedni magamat a pályán, hogy le ne buktam volna. Innen a másodfokú papírok felvétele is feleslegessé vált szerintem.
A hangokkal sincs semmi probléma. A zene tökéletesen passzol a játékhoz. Ez adja meg a hangulatát. A szinkronnal sincs semmi baj. Viszont nem éri el a COD szintjét.
De sajnos azért nem minden csak móka és kacagás. Van jó pár gyenge pontja a játéknak. Kezdeném az AI-nál. Valami szörnyű! Borzalmas! Sík hülye. Egyszerűen a bajtársakkal nem lehet boldogulni. Mindig az útban vannak, nem tudnak célozni, az ellenséges haderőbe csak úgy ni belerohannak, gránátot mintha életükben nem kezeltek volna. Borzalmas. Sokszor csak hátráltatja az embert. De nincs ez másképp az ellenfélnél sem. Néha halálpontosan céloz, néha bambán áll előttünk 2 méterre... Akkor kitérnék a fegyverekre. Nagyon kevés van belőlük. Sajnos minden kategóriában max 2 fegyvert próbálhatunk ki. Nagyon sajnálatos. Legalább az ellenfelektől fel tudnánk szedni a fegyvereket... Nem. Helyette csak a lőszert vehetjük fel belőle. Amit még nagyon hiányoltam, az a célzás. Miért nem lehetett egy célzást összehozni akkor? Ezt már az első Call of Duty is orvosolta, pedig az is ugyan ezzel az enginevel futott. Azért persze a masszív célkeresztnek örültem. Nem tűnik el futás közben, mint a Cod-ban. Na ott az kifejezetten zavart. Észrevettem még egy fura jelenséget: Ha eldobunk egy gránátot, valamiért Breakdancel a földön. Ezt nem tudtam mire vélni, csak csodálkoztam, De nincs ez másképp a fegyvereknél sem. Néha beleolvadnak egy tárgyba és valami oknál fogva elkezdenek forogni.Csodálatos... Plusz pont, hogy van amikor németjuhász kutyák is ránk törnek. Tényleg ötletes dolog, de a futás meganimálása röhejes... Öööö hogy fejezzem ki magamat most. Volt olyan pillanat, mikor épp bemértem egy német mesterlövészt, mikor valami oknál fogva egy rejtélyes ,,valami" ide-oda lökdösött. Nem bírtam elképzelni, de még a mellettem ülő barátom sem, hogy ez mi a fészkes fene lehetett?!
Összegezve: A Medal of Honor egy nagyon jó játék. Iszonyatosan jó hangulata van. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Maximális pontot adnék neki, de az AI hibáit sohasem fogom megbocsátani neki. Ezért kap azt, amit most kap:
9/10
Utolsó kommentek