Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Duke Nukem Forever nevezetű játék, melyet 1997 április 28-án jelentettek be, de a folyamatos motorváltás és pénzügyi nehézségek miatt csak nem akart elfelé készülni, 2011 június 10-én végül mégiscsak a kezünkbe vehettük eme legendás játékot. Azt regélték, hogy a király visszatér és még vagányabb, mint volt, mi meg persze elhisszük, mert hát Duke fanok vagyunk. (Vagy csak voltunk?)
A Duke Nukem Forever 15 éves huzavonája alatt sok víz lefolyt már a Dunán, generációk nőttek fel, sok-sok játék jelent már meg, de valahogy a király nem akart visszatérni. Igaz kaptunk kis információmorzsákat, miszerint a játék grafikus motorját leváltották, ezért csúszik a fejlesztés, de évekig nem lehetett hallani semmit sem a projekt felől. A Duke Nukem Forever már-már a csúfság és a vicc tárgyává vált, amikor is 2010-ben megtörni látszott a jég, a 2K Games bejelentette, hogy a Gearbox Software-nél vannak a Duke Nukem jogok, akik lesznek olyan kedvesek és be is fejezik nekünk a játék hátramaradt részét. Ezután gondolom mindenki messiásként várta azt a hőn áhított június 10. dátumot, de sajnos az öröm nem volt felhőtlen.
Kicsengettek, a történelem óránk véget ér. Ássuk is bele magunkat a játék sava-borsába és derítsük ki, miért is lett lehúzva az új Duke Nukem. Már maga a történet is elég gagyi. Hősünk ugyebár 12 évvel ezelőtt jól ellátta az idegenek baját, azóta mondhatni Amerika sztárja lett. Nevét üzletláncok, kaszinók viselik, a nők pedig megbolondulnak érte. Egy ,,váratlan” fordulat következtében az idegenek újra ellepik a földet. Duke-ot világosan felszólítja maga az elnök, hogy semmiféleképpen sem avatkozhat közbe, mert a legutóbbi háború is az ő hibája volt. Szerinte a cycloidok békés szándékkal jöttek a földre és pánikra sincs ok a város felett lebegő hatalmas anyahajó miatt. Természetesen nem így van, az idegenek revansot akarnak venni hősünkön a legutóbbi vereség miatt, erre pedig a legjobb módszer, ha elrabolják Duke csajait.
Nos a játékmenet az igazi retro maradt. Semmi bonyolult dologra ne számítson senki. Adott egy pálya, amin keresztül kell menni, lelőni az idegeneket és néhány fejtörőt meg kell oldanunk a továbbjutás érdekében. Természetesen ezt a fejlesztők csupa jópofa játékelemekkel tarkították, hogy azért ne legyen unalmas az állandó hent. A pálya egyes részein Duke akciófigura méretűre zsugorodik, így a ránk váró kihívások némileg nehezebbek lesznek. Kalandozásaink során egy monster truckot is lehetőségünk nyílik vezetni. Ezek a játékelemek nagyon ötletesek, csak egyetlen egy baj van velük. Túl sokszor kényszerítik rá az emberre, ami miatt a játék vége felé inkább már unalmassá válik a játék, mintsem izgalmassá. A helyszíneket nézve nem nagyon fogunk változatosságokat észrevenni. Mivel a játék Las Vegasban és környékén játszódik, leginkább kaszinókban, felhőkarcolókban, sivatagos terepen és egy duzzasztógáton fognak játszódni kalandjaink. Mindezek ellenére mégis jól elleszünk a pályákon, mert amint azt már a Duke Nukem 3D-ben is megszokhattuk, a legtöbb elemmel interakcióba tudunk lépni. Ezalatt értem, hogy a mellékhelyiséget tudjuk használni, kaját csinálhatunk magunknak, tárgyakat vehetünk fel, stb… Ezek nagy része pedig növeli az EGO-nkat, így nem árt, ha kicsit leállunk szórakozni 2 tűzpárbaj között. De mire is jó növelni az EGO-t? Ez jelzi Duke életerejét. Természetesen egy idő után magától is visszatöltődik, de az előbb említett dolgokkal tudjuk növelni azt, illetve egy nagyobb főellenség kivégzése után, vagy ha a térdre rogyott ellenfeleknek bevágunk egy hatalmasat. A fegyverek nagy része visszaköszön a Foreverben is, bár van néhány teljesen új darab is. Kiegészítőként hordhatunk magunknál lézeres aknát, használhatjuk a jó öreg csőbombát, visszatér a Holoduke nevű szerkezet is és segítségünkre lesz a napszemüvegünkbe beépített éjjellátó szerkezet is, igaz erre nem kell olyan sűrven támaszkodnunk. A legnagyobb hiba a készítők részéről mégiscsak az volt, hogy egyszerre csak 2 fegyver lehet nálunk. És itt a hiba. Taktikázásra nincs szükség, például felesleges magunknál hordoznunk egy rakétavetőt, mondván ki tudja, mikor jön egy nagyobb boss, mert a pályát elhelyezett fegyverekből már előre ki lehet következtetni, mire is kell számítani.
Az eddig megírt cikkeim során már többször is kifejtettem, hogy engem hidegen hagy a grafika, főleg akkor, ha amögött egy iszonyatosan jó sztori vagy játék áll. Ez itt sincs másképp, de sajnos be kell vallanunk, hogy a Duke Nukem Forever látványvilága elavult. Az animációk és az effektek nekem kifejezetten tetszettek, de a modellezés sajnos ocsmány a mai szinthez képest. Csakhogy tiszta legyen, a képi megjelenítésért az Unrel Engine 2.5 módosított változata felel. (Hmm csak én tudtam úgy, hogy a 3D Realms megvette az UEngine 3 lincenszét?) Konzolon a töltési idő kissé magas, PC-n teljesítménytől függ, de 2 GB RAM mellett elég tűrhető már. Viszont engem a töltés mennyisége zavart nagyon. A szakaszok nagyon kicsik, túl gyakran töltöget a játék. Kissé már úgy éreztem, mint ha egy Source motoros játékkal játszanék. Nos ha már mocskolódom, megemlíteném, hogy a mesterséges intelligencia is gagyi kissé. Igaz, hogy egy szörnynek hova MI, de amikor öten rohannak rád és püfölnek mindenfelől, az elég frusztráló tud lenni. Aki pedig úgy dönt, hogy belevág a játékba, az kösse fel a gatyát, mert nem lesz egy sétagallop az utazás. Én könnyű fokozaton vittem, de voltak részek, ahol még így is kifogott rajtam a játék. Mint már említettem, a játék sajnos nagyon monoton és a zsugorodós, kocsikázós részek is nagyon unalmasak egy idő után, főleg úgy, hogy a monster truck-kal alig megyünk egy szakasznyit és máris tankolni kell bele. Ezeket a hibákat mind elfeledteti velünk Duke stílusa és beszólásai. Mit ne mondjak, a király semmit sem változott az elmúlt évtizedben. Keményen odaszól mindenkinek és a mai konkurenciát is csúnyán oltogatja (Pl: Half-Life, Dead Space, Halo, de találunk utalást az Eredet című filmre is)
A felsorolt hibák ellenére én azt mondom, hogy a Duke Nukem Forever egy JÓ játék. Igaz unalmas, de élvezhető, amin leginkább Duke beszólásai dobnak nagyot. A mai generáció, főleg azok, akik nem játszottak a nagy előddel, nem fogják értékelni a játékot, 10 perc után törlik majd az egészet a francba, de egy nagyon nagy retroélmény a Foreverrel játszani. Én őszintén sajnálom a Gearbox-ot, hogy a sok mocskolódást nekik kell elviselniük, de én bízom benne, hogy a következő Duke Nukem játék mindenki vágyát ki fogja elégíteni, és végre kapunk egy ízig-vérig Gearbox produktumot. Addig is: Hail to the King, baby!
6.2/10
Utolsó kommentek